Több ezer budapesti tiltakozik a tervezett körút ellen

A Fővárosi Önkormányzat által tervezett 2x2 sávos Külső Keleti Körút megépülése ellen már évek óta több ezer budapesti lakó tiltakozik, mivel az csendes, kertvárosi, zöldövezeti részen haladna, nem tartva az előírt védőtávolságot, továbbá felszíni vezetéssel kettévágná a pesti oldal legnagyobb összefüggő erdejét, a "Pest tüdejének" is nevezett Halmi erdőt. Már 1998-ban összegyűjtöttek - csak a XVIII. kerületben - mintegy 10.000 aláírást a tervezett út ellen, a beruházás létjogosultságát pedig azóta sem támasztják alá hiteles adatok és hatástanulmányok.

A XVIII. kerületi önkormányzat a jelentős lakossági tiltakozással kísért beruházás elfogadtatása érdekében írta ki március 30-ára a helyi népszavazást a következő kérdéssel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Budapest, XVIII. kerület, kertvároson átmenő forgalom csökkentése érdekében a fővárosi terveknek megfelelő nyomvonalon megépüljön a Külső Keleti Körút oly módon, hogy a Flór Ferenc utca - Nefelejcs utca közötti szakasz mélyvezetésű, zárt, fedett kialakítással készüljön el?"

Fővárosi Bíróság jogerős ítélete kimondja, hogy szakszerűtlenül volt megfogalmazva a népszavazási kérdés, tehát több millió forint propagandára, és sztárügyvédi megbízatásra költött közpénz ment kárba. A kerület vezetése a népszavazási kérdést megtámadó 10 magánszemélyt okolja a fiaskóért, jóllehet a "hibát" vélhetően az Alkotmánybíróság követte el, amikor 56/1992. (XI.4.) AB határozatában kimondta, hogy a népszavazásra feltett kérdésnek szakszerűnek, pontosnak és egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie.

A több ezer embert képviselő Zöld Sorompó Egyesület szerint a megfogalmazott kérdés nem csak félrevezető, hanem egyértelműen nem is megválaszolható. A bíróság megállapította, hogy nem derül ki, hogy mely kertvárosi részre gondolt a kérdés megfogalmazója, illetve, hogy a tervezett út pontosan milyen nyomvonalon haladna. Az indoklás szerint nem világos az sem, hogy a választópolgár mire mondana igent, vagy nemet.

A Zöld Sorompó Egyesület álláspontja szerint a feltett kérdésre adott bármilyen válasz az út megépülését eredményezné, mindössze arról lehetett volna dönteni, hogy az út - egy szakaszon - mélyvezetésű, zárt és fedett legyen, vagy sem. Emellett nem állnak rendelkezésre az út megépülését igazoló adatok és hatástanulmányok sem, ezeket az önkormányzat nem a döntés előtt szerezné be, hanem a beruházás megkezdése előtt.

Az út megépülése esetén a XVIII. kerületben előreláthatóan mintegy 60-80 ingatlan kisajátítására kerül sor, s Pestszentlőrinc legcsendesebb zöldövezeti lakott területén haladna keresztül. Ennek ellenére nem csak a nyomvonal mellett élők tiltakoznak, a kerületi vezetők által tartott tájékoztató fórumokon egyértelműen kiderült, hogy az út megépülésének minimális a támogatottsága. Néhány hete ismét aláírásokat gyűjtenek az út ellenzői, jelenleg mintegy 4500 szignó szerepel a lapokon.

Az út által mintegy negyven méter szélességben a felszínen kettévágott erdőben nyulak, rókák, baglyok, s egyéb kisállatok élnek, nekik - és az önkormányzat tájékoztató kiadványa szerint a gyermekekkel, babakocsival sétáló erdőjáróknak - lámpás kereszteződés segítségével biztosítják majd az egyik oldalról a másikra történő átjutást.

Az egyesület a csökkenő zöldterület, valamint a kertvárosi nyugalom védelmében fogja össze, és képviseli a lakókat. A 2010-re tervezett, öt pesti kerületet összekötő út megépülése ellen több kerület lakói is tiltakoznak, jóllehet a fővárosi önkormányzat szerint épp az ő érdekükben épülne meg az út. Az egész koncepció különösen annak fényében érdekes, hogy a Fővárosi Önkormányzat intenzív kampányt folytat az élhetőbb városért, a légszennyezettség csökkentéséért, a teherforgalom kiszorításáért. Ezek az elképzelések a jelek szerint a csekélyebb lobbi-erővel rendelkező kerületek és azok lakói kárára valósulhatnak meg, mintha azok már nem is tartoznának a fővároshoz.