WWF HÍREK a Zöld Magazinon

A hegyi gorilla túlélte a XX. századot

Száz évvel felfedezésük után az orvvadászat, a betegségek és hegyi élőhelyük drámai csökkenése ellenére a fokozottan veszélyeztett hegyi gorillák száma lassan újra emelkedik. Mindez a kitartó, elkötelezett természetvédő munkának köszönhető - hozta nyilvánosságra a WWF, a nemzetközi civil természedvédelmi szervezet.

Fotó: WWF-Canon/Martin Harvey

A hegyi gorilla (Gorilla beringei beringei) éppen száz éve vált ismertté a tudomány számára, azaz ekkor kapott tudományos, latin nevet. Ellenőrizetlen vadászata, erdei élőhelyének pusztítása és törvénytelen kereskedelme hamarosan egyedszámának drámai csökkenéséhez vezetett. Félő volt, hogy már felfedezésének évszázadában kihalásra lesz ítélve. A természetvédő csoportok kitartó munkájának köszönhetően 1989 óta azonban a rossz kilátások ellenére egyedszáma 620-ról megközelítőleg 647-re emelkedett. A hegyi gorillák körülbelül fele Ugandában él, míg a többiek több országhoz (Ruanda, Kongói Demokratikus Köztársaság) tartozó élőhelyen találhatók meg, nemzeti parkok területén.

"Azt, hogy a hegyi gorillát már nem fenyegeti a kihalás közvetlen veszélye, a faj védelmére irányuló nemzetközi és nemzeti erőfeszítések tették lehetővé.", nyilatkozta Dr. Annette Lanjouw, a Nemzetközi Gorillavédelmi Program igazgatója. "Ha azonban biztosítani akarjuk, hogy a hegyi gorilla a következő évszázadot is túlélje, akkor meg kell szüntetnünk azokat a tényezőket, amelyek erdei élőhelyeiket veszélyeztetik."

A hegyi gorillákra az egyik legnagyobb veszélyt még mindig az élőhelyek elvesztése jelenti. Több mint 100 000 ember lakik azokon a távoli tájakon, ahol a hegyi gorilla is él. Mivel a földeket művelés alá vonták, az erdők területe jelentősen csökkent. Az emberi települések között csak kis erdőszigetek maradtak. Annak érdekében, hogy megszüntethessük a legnagyobb veszélyeztető tényezőket, a WWF, a Fauna and Flora International (Nemzetközi Fauna és Flóra) és az African Wildife Foundation (Afrikai Természetvédelmi Alapítány) 1991-ben létrehozta a Nemzetközi Gorillavédelmi Programot. Ennek keretében az elmúlt tíz évben a természetvédők a kongói, ruandai és ugandai helyi közösségekkel és nemzeti park igazgatóságaival azon dolgoztak, hogy a helyi lakosság igényeit is figyelembe véve megvédjék a gorilla élőhelyét és állományát.

Fotó: WWF-Canon/Martin Harvey

Az ökoturizmust illetően a progam kiemelkedő sikeresnek bizonyult. Néhány év alatt több mint 10.000 turista látogatta meg a gorillák otthonát. A helyi idegenvezetők persze nagy gondot fordítanak arra, hogy a látogatók nem zavarják az állatokat. A Nemzetközi Gorillavédelmi Program résztvevői azt szeretnék elérni, hogy a helyi közösségek közvetlenül részesüljenek a turizmusból befolyó bevételekből, és ezáltal érdekeltté váljanak a faj megmentésében.

"A múlt században az emberek olyan mértékben vadászták ezt a ritka főemlőst, hogy a kihalás szélére sodorták. Most nekünk kell részt vennünk a helyzet javításában. A helyi, a nemzeti és a regionális megoldásoknak figyelembe kell venniük a közösség szükségleteit, ha biztos jövőt akarunk építeni ennek a fajnak", hívta fel a figyelmet Dr. Susan Lieberman, a WWF Fajvédelmi Programjának igazgatója.

Az elmúlt tíz évben a WWF elkötelezte magát a hegyi gorilla és élőhelye megmentése mellett. Jelenleg évi 400 000 dollárt fordít a Nemzetközi Gorillavédelmi Programra. Ezen felül, 1986-tól 220 000 dollárt biztosít évente a kelet-kongói Virunga Nemzeti Park támogatására. A WWF 2002-ben útjára indítja az Afrikai Nagy Emberszabású Majmok Programját is, azzal a céllal, hogy kidolgozzon egy olyan Afrika szerte egységes stratégiát, amely lehetővé teszi majd a fölrész emberszabású majmait fenyegető tényezők hatékonyabb kezelését. A program további természetvédő akciókat is tervez, amelyek a gorillák és a csimpánzok jövőjét hivatottak biztosítani.

További információ:
Bozsó Brigitta, programvezető, WWF Magyarország
Telefon: (1)214-5554/104
e-mail: brigitta.bozso@wwf.hu


>>vissza a WWF hírrovatához