Vízhiány az állatvilágban
150 év után ismét kihal egy madárfaj Európában?

A mocsaras, lápos területek jelentik Földünk legveszélyeztetettebb ökoszisztémáit. Éppen ezért rendkívül fontosak azok a törekvések, melyek során ezeket a területeket minél hamarabb természetvédelmi oltalom alá helyezik. A mocsaras területekre az embereknek a világ minden táján szükségük van, gazdaságilag, spirituálisan csakúgy, mint fizikailag.

Az emberi gondolkodás szerint a mocsaras, lápos vidékeknek semmi haszna, ezért nem is fordított rájuk nagy figyelmet, csupán kizsákmányolásuk, felszámolásuk céljából. Pedig egy a partjukon eltöltött nyári este, hallgatva rendkívül gazdag és élettel teli állatviláguk zajos életvitelét egy wellness hétvégével vetekszik. Mai világunkban lótunk-futunk a jobbnál jobb nyaralóhelyek, hotelek, programok után, és nem vesszük észre a körülöttünk karnyújtásnyira elterülő relaxációra kiválóan alkalmas "apró természeti csodák" pszichénkre gyakorolt jótékony hatását.

A víz csodája
A víz az élet egyik alapfeltétele. Néhány évtizeddel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy palackban árult vizet vásárolunk az élelmiszerüzletekben, amit ivásra használunk, és most el sem tudjuk képzelni, hogy 5-10 év múlva talán többe fog kerülni a tiszta ivóvíz, mint maga a kőolaj.

Édesvizekre a legnagyobb veszélyt leggyakrabban a földművelés miatti lecsapolás, a mezőgazadság fokozott vízfelhasználása illetve az erőteljes urbanizáció általi szennyezés jelentik. Emiatt a világ mocsaras területeinek 50%-a eltűnt a Föld felszínéről csak 1900 óta.

A folyók szabályozása, a talajvíz túlzott kiaknázása vagy védőgátak építése is teljesen lerontja a vizes élőhelyek minőségét, és gátolja bennük a különböző lebontó folyamatokat.

Az 1960-as években a természet védelméért felelősséget érző vadászok hívták fel először a figyelmet arra, hogy a vizes élőhelyek természetes állapotának megőrzése létfontosságú a vízimadarak fennmaradása (táplálkozó- és fészkelőhelyek) szempontjából. Ennek is köszönhetően megváltozott a szemléletmód a mezőgazdasági földhasználatot illetően. Mára a vizes élőhelyek eltűnésének folyamata lelassult, de nem fordult meg.

Helytelen vízhasználat miatt veszélyeztetett fajok az állatvilágban

Az IUCN vörös könyve szerint jelenleg globálisan összesen 3751 állatfaj veszélyeztetett vagy súlyosan veszélyeztetett különböző tényezők következtében: vízszennyezés miatt 511 (Európában 63); szárazság miatt 210 (Európában 60), túlzott vízkinyerés miatt 118 (Európában 54), míg mezőgazdasági tevékenységrévén 1589 (Európában 26).

Földrészek	Különösen veszélyeztetett állatfajok	Veszélyeztetett állatfajok	Összesen
Afrika	54	52	106
Amerika	121	142	263
Ázsia	84	89	173
Európa	28	38	66
Óceánia	15	14	29
Összesen	282	321	603

Első kipusztuló madárfaj

Az eltűnt faj egyik szomorú példája a vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris) esete. E vonuló madár példányszámának csökkenése a marokkói telelőhelyen is tükrözi. A vékonycsőrű póling az 1960-as évekig százával vándorolt Afrikába. Mivel az elmúlt években igen kevés helyen tűnt fel (1998. óta szinte sehol), ezért egyes tudósok attól tartanak, hogy a vékonycsőrű póling lesz - az elmúlt 150 évet tekintve - az első madárfaj Európában, ami kipusztul.
A vékonycsőrű póling vonulási útvonala érintette Marokkót, Olaszországot, Görögországot, de még Magyarországon is átrepült. Kipusztulásának fő oka élőhelyének, vagyis a mocsaras területeknek eltűnése főleg Észak-Afrikában, illetve a vadorzás. Az International Council for Game and Wildlife Conservation (CIC) és a Vándorló Fajok Védelméről szóló ENSZ Egyezmény (CMS) nemzetközi összefogást sürget, és közösen küzd a vékonycsőrű póling fennmaradásáért és a biológiai sokféleség megőrzéséért.

Kapcsolódó cikkeink:
Aggasztó édesvíz
Szigetelve jobb! - felbontják a márciusban szigetelt jégkockát
Szigetelve jobb! - Jégkocka akció az éghajlat védelméért
Nyílt nap a szennyvíztisztítóban a Víz Világnapja alkalmából
Bébi boom-ot okoz Etiópiában a jobb vízellátás
A Duna jövőjéről... (2004)
Négy millióan maradtak víz nélkül Kínában
Felhívás a cancuni GATS tárgyalások felfüggesztésére (WTO és a vízellátás)
Kevesebb húsfogyasztásra kényszerít a vízhiány (2004)
Megóvhatják ivóvizünket az erdők (2003)
Kié a kék arany? (2002)
A Víz Világnapja
Vízi Fórum Japánban
Szennyvízmentes technológia - előadás Szegeden
Iráni ivóvíz-vízválság