Szimba hazamehet

Számos országban a befogott vadállatokat fotómodellként használják - minél egzotikusabb, annál attraktívabb. A romániai Brasov télisport-centrumban a VIER PFOTEN (Négy Mancs) osztrák állatvédő szervezet munkatársai illegális állatkereskedésre bukkantak, ahol négy oroszlánkölyökből próbáltak pénzt csinálni. A csupán pár hónapos nagymacskákat az utcán "használták": turistákat beszéltek rá, hogy készítsenek emlékképeket a kölykökről.

A VIER PFOTEN kutatásai kiderítették, hogy a négy oroszlánkölyök a galati-i állatkertből származik, amely Természettudományi Múzeum részét képezi. Az állatkert állattenyésztéssel is foglalkozik, hogy az értékesített példányok árából fedezhessék az állatok etetését. Azt, hogy mi történik az eladott állatokkal, nem vizsgálják.

A fotósok olcsó bevételi forrásként használják az oroszlánkölyköket. Napközben a síházaknál és a sétálóutcákban kínálják fel a kölyköket emlékképek készítésére, éjszakánként pedig a diszkókat járják a kis állatokkal. Annak érdekében, hogy a kölykök - akik a lefoglalás időpontjában másfél és négy hónap közöttiek voltak - a lézershow-k és a hangos zene ellenére nyugodtan hagyják magukat fényképezni, rendszeresen altatószerekkel nyugtatózták be őket. "Szabadidejüket" az állatok egy autó csomagtartójába zárva töltötték - télen is.

Táplálásukat napi 300 gramm olcsó darálthússal oldották meg, melyhez csapvizet kaptak inni. Ezzel a "diétás" étkeztetéssel akarták a tulajdonosok megakadályozni, hogy a kölykök túl gyorsan fejlődjenek, mert nagyra nőve a rájuk osztott szerepre sem tudták volna tovább használni őket. Szakértők szerint a nem megfelelő táplálás és a kalciumhiány a fiatal állatok csontváz-szerkezetének alulfejlettségét eredményezi, a nem kezelt székrekedések pedig az állatok kínkeserves elpusztulásához vezetnek.

Ahhoz, hogy az oroszlánkölykök szelíden hagyják magukat az ügyfelek ölébe ill. karjába venni, a tulajdonosok egy kábeldarabbal trenírozták (értsd: verték) kezesre a kölyköket. Ha már túl nagyra nőttek, bizonytalan sors vár rájuk. Vagy sikerül a tulajdonosuknak kétes célokra továbbértékesíteni, vagy leölik őket. A kiszolgált állatok elintézése után új és fiatal állatokat szereznek be, melyekre ugyanaz a bánásmód és sors vár.

A VIER PFOTEN birtokában lévő információk szerint a négy oroszlánkölyök esete nem egyedi. Romániában jelenleg mintegy 30 ragadozót használnak "fotómodellként".

Példaértékű projektként és a fennálló helyzetre történő figyelemfelkeltésként a VIER PFOTEN átköltöztette a négy oroszlánykölyköt egy dél-afrikai természetvédelmi parkba. Ezzel azt is szeretnék demonstrálni, hogy a vadállatok kereskedelmének milyen világszerte szétágazó érdekrendszere és pénzügyileg megterhelő következményei vannak. A szervezet célja, hogy a továbbiakban gátat vessen a gátlástalan vadállat-kereskedelemnek.

A helyi rendőrség és környezetvédelmi hatóság támogatásával a VIER PFOTEN az eset "leleplezése" után gondozásba vette a megkínzott állatokat. Az oroszlánkölyköket egy bukaresti állatklinikára szállították, ahol állatorvosok mérték fel egészségi állapotukat. A VIER PFOTEN munkatársai szeretetteljes gondoskodással vették körül a fiatal ragadozókölyköket. Az állatok - életükben először - itt kaptak megfelelő mennyiségű és összetételű táplálékot. A legfiatalabb, alig hathetes kölyköt tejesüvegből kellett táplálni. A mozgásról is gondoskodtak: a klinika kertjében vidáman játszott egymással a kvartett.

A VIER PFOTEN azonnal megfelelő elhelyezési lehetőségek után nézett. A Rhino & Lion Nature Reserve (nagy kiterjedésű természetvédelmi terület Johannesburgh közelében) üzemeltetője igent mondott a négy kölyök befogadására és gondozására és a négy kölyköt hamarosan átszállították Dél-Afrikába.

Az állatok gyors szállítását a barátok és támogatók adományai, valamint a SWISS légitársaság felajánlása tette lehetővé. A VIER PFOTEN munkatársainak kíséretében a négy oroszlánkölyök Bukarestből Zürichen keresztül Johannesburgba repült. Ott már várt rájuk a "Rhino & Lion Nature Reserve" vadőre. A négy kis kölyök még megérkezésük estéjén kikerült a parkba, hogy a repülés fáradalmait már természetes körülmények között pihenhessék ki.
Természetesen nem úszták meg az egyhónapos karantént, de ez elég időt biztosított arra, hogy hozzászokjanak új környezetükhöz. Az első időkben rendszeres állatorvosi vizsgálatnak vetették alá őket, ellenőrizendő, hogy fejlődésük koruknak megfelelő-e.

A karantén után az oroszlánkölykök kikerültek a saját kéthektáros területükre, ahol körülbelül két évet töltenek, mielőtt a tulajdonképpeni oroszlánparkba költöztetik őket. Ezen a kerek 100 hektáros területen jelenleg hét oroszlán él. A terület természetes növényzettel, valamint nappali és éjszakai búvóhelyekkel rendelkezik. A négy kis kölyök idővel össze fog kerülni fajtársaival, hogy velük együtt igazi nagy csapatot képezhessenek.

A "Rhino & Lion Nature Reserve" természetvédelmi park az "emberiség bölcsőjében", a világörökség részének nyilvánított területen fekszik, Johannesburgtól 40 kilométerre észak-nyugatra, Pretoriától 60 kilométerre keletre. Alapterülete 1.600 hektár. Az 1985-ös alapítás után a vadaspark első lakói egy német állatkertből importált orrszarvúpár és egy néhány antilop lettek. Ma 25 faj 600 állata él a parkban, többek között oroszlánok, gepárdok vagy a kihalás szélén lévő afrikai vadkutya példányai. Már több, a természetben megritkult faj is hozott világra utódokat a parkban. Ezek közé tartozik egy 1999-ben született nagyon ritka fehér oroszlán is.

A Gauteng-fennsík természetes környezetében a romániai oroszlánbébik is - ketrec helyett - fajuknak megfelelő életkörülmények között fognak felnőni.