Kinek van joga az élethez?
A kóbor ebek szike alá valók?

Az alábbi cikk a Dunántúli Naplóban jelent meg február végén, majd márciusi számában a KUTYA c. lap is leközölte. Nem is fűzök hozzá nagyobb bevezetőt; ítéljen mindenki maga. Talán csak annyit, hogy sokak szerint a kivert, kóbor, beteg, gazdátlan, sintértelepen kallódó állatoknak "jobb volt, ha elaltatták őket", mert ez "mégiscsak kegyes halál, amolyan eutanázia". Akinek valaha is megfordult ilyesmi a fejében, az olvassa el az alábbiakat, és találja ki, ezúttal mivel fog takarózni. Mert a műtőasztalon elpusztulni szenvedések között, szétszabdalva, telegyógyszerezve, össze-vissza műtve; hát ez már semmiképpen sem "kegyes halál". Én személy szerint elítélem mind az orvosilag indokolatlan altatást, mind az állatok felhasználását kísérleti célokra. Szégyenletes és vérlázító, hogy az állatvédelmi törvény erre engedélyt ad. És még szomorúbb, amikor az állatkínzást és gyilkolást ilyen szépen, legálisan megszervezik...

Kapcsolódó linkek:
Állatokon tesztelt - Mik is azok az állatkísérletek, miből állnak, milyen kozmetikumokat tesztelnek állatokon... Nézd meg, hogy végzik a lenti cikkben "fájdalommentesnek" titulált kísérleteket
Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
Akció az állatvédelmi törvény módosításáért - rövid leírás, kinyomtatható aláírásgyűjtő ív

Az egyetemen kísérleteznek a kutyákkal
A klinika szerint fájdalommentesek lesznek a vizsgálatok

A mohácsi önkormányzat legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a helyi állategészségügyi telepre behozott, amúgy halálra szánt kutyákat inkább a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának adják, ahol kísérleteket végeznek majd az állatokon.

MOHÁCS-PÉCS, PTE ÁOK
Az állatkísérletek végzését az Állatvédelmi törvényhez készült, 1998-ban hozott kormányrendelet szabályozza. Ez engedélyezi a "háziasított állatok kóbor egyedeinek ember- és állatgyógyászati kutatás, valamint felsőoktatási intézményben végzett kísérlet" céljára történő felhasználását. Ennek több feltétele van. Az első, hogy a kutyák és macskák gyepmesteri telepről vagy állatmenhelyről származzanak. A beérkezéstől számított tizennégy napig karanténban kell lenniük, ezalatt veszettség elleni oltást kapnak és a belső élősködőktől mentesítik őket. Csak a kötelező állatorvosi vizsgálat során teljesen egészségesnek bizonyult állatokat lehet elszállítani.

Mohácson a gyepmesteri telepre szállított kutyákat két hétig tartják, ha gazdájuk nem jelentkezik, elaltatják őket. Hetente mintegy öt-hat kutya végzi így a Duna-parti városban.

Az önkormányzat úgy döntött, hasznosabb lenne, ha az ebeken az Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara (PTE ÁOK) Kísérletes Sebészeti Intézete végezhetne vizsgálatokat. Miután a törvény erre lehetőséget ad, a testület megszavazta az előterjesztést. Az elszállítást az egyetem vállalta, a kéthetes karantén költségeit várhatóan a mohácsi önkormányzat állja.

- Az együttműködést majd a gyakorlat alakítja- mondta el lapunknak dr. Bódis Mihály, Mohács jegyzője. - Mivel a karanténban tartott ebeket eddig is a város tartotta, ez pluszköltséget ezután sem jelent.

A PTE ÁOK-on viszonylag kevés a nagyobb testű kísérleti állat. Dr. Róth Erzsébet a kísérleti sebészet vezetője szerint "Mohács a tudomány oltárán áldozza fel a kóbor kutyákat". Elsősorban új, később emberi életek megmentésére alkalmas sebészeti eljárásokat és gyógyszereket próbálnak ki rajtuk.

-Nem egy sötét zugban kínozzuk az állatokat- mondta Róth Erzsébet. -A vizsgálatokat altatás közben végezzük, így ezek fájdalommentesek.

-Elismerem az állatkísérletek szükségességét, de azt kétlem, hogy altatás után is fájdalommentesek maradnak a beavatkozások- vélekedett Farkas Tamás, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület vezetője. - Ugyanakkor szerencsésebb és hasznosabb lenne, ha tenyésztett ebeket használnának. Részint ismert az előéletük, így biztosabb a vizsgálat eredménye, részint pedig a két hét lejártával sem keresi őket senki.