Állatok világnapja - hol tart a törvénymódosítás?

Idén is megrendezésre került a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Természet-és Állatvédő Szakosztályának immár hagyományosnak számító Állatok Világnapja alkalmából tartott összejövetele. A rendezvényen szó esett az állatvédelmi törvény módosítását szolgáló tervezet sorsáról, melynek legfontosabb pontjairól az olvasók egy korábbi cikkünkből már értesülhettek...

Dr. Szili Katalin alelnökasszony elmondta: sajnos egyetlen párt sem támogatta a törvénymódosító javaslatot saját pártján kívül.
Joggal lehetünk pesszimisták, hiszen így nagyon kicsi az esélye annak, hogy a javaslat még ebben a törvényhozási ciklusban a Ház elé kerül. Ha pedig ez nem történik meg, akkor - a választásoknak, és az új jogalkotási rendszer kezdeti nehézségeinek eredményeként - akár egy évet is csúszhat a módosítás.

Csányi Vilmos professzor átadja az összegyűlt aláírásokat Dr. Szili Katalin alelnökasszonynak és Hegyi Gyula képviselőnek

Hegyi Gyula képviselő szerint a "törvényjavaslat elvérzett", hiszen a Mezőgazdasági Bizottságban a legtöbb képviselő a haszon szempontjából közelített a kérdéshez; épp ezért tartja nagyon fontosnak a civil nyomásgyakorlást.

Dr. Hanzséros Ferenc, országos állatvédelmi főfelügyelő elmondta: az FVM minden egyes, a módosításban megfogalmazott javaslatot támogatott; azokkal szakmai gond nem volt. A probléma abból adódik, hogy a szakfőosztálynak december 31-ig az EU-csatlakozással kapcsolatban teljeskörű jogharmonizációs kötelezettsége van. A maguk részéről ők 10 végrehajtási rendeletben akarták megtenni a szükséges módosításokat, melyek az állatvédelmi törvény minden fő fejezetét lefedik.
Ahhoz, hogy maga az állatvédelmi törvény EU-konform legyen, 25 témakörben kellene módosításokat eszközölni - és a szakosztály az őket érintő 7 javaslati pontot támogatta is. Ha most egy kisebb, 7 pontos módosítást visznek véghez, akkor azonban belátható időn belül újabb módosítás nem kerül napirendre - ezek a pontok pedig nem elégítik ki az EU-s módosítás követelményeit.
A szakmai grémium végül úgy döntött, hogy ha már megvan rá a lehetőség, akkor egy egyszeri módosítást kell véghezvinni, úgy, hogy az az EU-jogszabályoknak is maradéktalanul megfeleljen.

Kovács Violetta és Csányi Vilmos professzor úr, aki éppen Bukfenc és Jeromos című könyvét dedikálja

Kovács Violetta, a MÚOSZ Természet-és Állatvédő Szakosztályának elnöke elmondta: az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy a módosítás nem lesz a politikai csatározások áldozata - sajnos azonban ez nem így lett. Mindannyian egyetértünk abban, hogy az állatvédelem terén már nemcsak magánkezdeményezésekkel kell elérni a problémák megoldását; itt az ideje, hogy az állam is felelősséget vállaljon a rendeletek betartatásáért.

Kovács Violetta szerint most a két legfontosabb pont az állatkínzás bűncselekményként való kezelése (l. kapcsolódó cikkünk) és az állatvédelem finanszírozásának megvalósítása.
Annak ellenére ugyanis, hogy a végrehajtási rendeletek tökéletesen jelzik az anyagi forrásokat, a gyakorlatban az állami finanszírozás egyáltalán nem valósul meg. Az állatvédelmi törvényben kemény előírások vannak, ezeket azonban a pénzhiány miatt sok esetben lehetetlen betartani - így sok állatotthonra bezárás vár.
A kemény termékdíjakat, - melyek többek között a menhelyeket is hivatottak finanszírozni - pedig nem az állateledelek gyártóira kellene kivetni (hiszen így újra csak az állattartókkal fizettetnék meg a különbözetet), hanem például az állatokon tesztelt termékek gyártóira.
Dr. Szili Katalin ígéretet tett: interpellációval fog fordulni a pénzügyminiszterhez a termékdíjak sorsát illetően.

Dr. Szili Katalin, Hegyi Gyula és Dr.Hanzséros Ferenc

Dr. Hanzséros Ferenc szerint egyáltalán nem fenyegeti a bezárás veszélye a nem állami állatotthonokat; az állatvédelmi törvényben állított feltételek - például az üzemeltetéshez szükséges hosszú távú vagyoni fedezet igazolása - csak az állatok jólétét szolgálják, és semmilyen teljesíthetetlen feltételt nem támasztanak azoknak, akiknek lehetőségük van állatotthon létrehozására. Szerinte a feltételek minimálisak; még csak területi megkötöttség sincs, ami hátráltatná az állatbarátok ilyen irányú tevékenységét. Dr. Hanzséros Ferenc a termékdíjak problémáján kívül egyébként kiemelte az oktatás és az emberi szemléletformálás szerepét is. Fontos, hogy csak erre kiképzett szakember végezhessen bizonyos, állatokkal kapcsolatos munkákat. Hét új szakképesítés született az elmúlt hónapokban: állatvédelmi őr, állatvédelmi felügyelő, állatok szállítását végző sofőr, gyepmester, inszeminátor, hobbiállat-kereskedő, és laborállat gondozó technikusi képzés nyújthat a jövőben megfelelő ismereteket az állatokkal foglalkozó szakembereknek.

Felmerült újra - akárcsak tavasszal - a kényszeretetés kényes kérdése is; jelenleg a magyar állatvédelmi törvény megengedi a liba- és kacsatömést, melyből kb 40 ezer család él hazánkban. Az esemény több résztvevője hangsúlyozta: a kényszeretetés teljes betiltását csak lassú átmenettel, fokozatossággal lehet véghezvinni; Dr. Szili Katalin szerint pedig addig is, amíg nem tiltják be, nem kéne több engedélyt kiadni ilyen irányú tevékenységre.

Dr. Juhász Csaba és Kókuszka

Az összejövetelen három örömteli eseményre is sor került.
Csányi Vilmos professzor úr Bukfenc és Jeromos című, közel 10 ezer példányban megjelent könyvében egy űrlapot helyeztek el a kiadó segítségével; kérték, hogy az állatbarát olvasók, akik egyetértenek azzal, hogy kóbor kutyák egyedeit ne lehessen kísérleti célra felhasználni írják alá és küldjék vissza az ívet. (A felhívás természetesen tavasszal a Zöld Magazin oldalán is megjelent.)
Most került sor az ünnepélyes átadásra: összesen 17570 aláírás gyűlt össze, hogy a Parlament figyelmébe ajánlja az EU előírásaival is ellentétes, szégyenletes pont kiiktatását az állatvédelmi törvényből.

Fiáth Szilvia és Nagy Piroska - a szekszárdi menhely létrehozói

A másik ünnepi esemény az év állatotthonának megválasztása volt; idén a szekszárdi állatmenhely létrehozói, Fiáth Szilvia és Nagy Piroska vehették át a Prima Vet és a Master Foods ajándékát. (Még a kutya- és cicagazdi újságírókat is meglepték egy-egy, a kedvenceknek szánt ajándékcsomaggal.)

Az összejövetelen az Állatok Világnapja alkalmából újra útjára indították az Év Kutyája országos vetélkedőt is - a részleteket Dr. Juhász Csaba mondta el az érdeklődőknek.
Az év kutyusát - és a rengeteg jelentkezésre való tekintettel valószínűéeg cicusát is - karácsony előtt fogják megválasztani.
A nevezési díj 500 forint, melyet a Hontalan Állatok Első Magyarországi Intézete Közhasznú Alapítványának kell befizetni - és amit természetesen a gazdátlan állatokra fordítanak majd. A számlaszám, ahova a nevezési díjat várják: 11991102-02907044 (Postabank és Takarékpénztár Rt.) A nevezéshez szükséges egy fénykép és egy sztori is kedvencünkről; ezeket az 1112. Budapest, Csárda u. 10. címre küldhetik a büszke gazdik az alapítványnak címezve.

Kapcsolódó link:
Korábbi cikkünk az állatvédelmi törvény módosításáról