Olvadnak a jéghegyek - pusztul a csukabálna?
Geoffrey Lean és Robert Mendick (The Independent) cikke alapján

A legújabb kutatások szerint a felmelegedő óceánok hatására pusztul a bálnapopuláció. A tudósok állítják: a globális felmelegedés nem várt csökkenést idézett elő a világ legnagyobb mértékben vadászott bálnájának számában.

Az új elmélet szerint az Antarktisz jegének jelentős zsugorodása okozhatta, hogy a környező tengerekben kevesebb, mint egy évtized alatt a felére csökkent a csukabálnák száma.

Ez az új felfedezés volt az egyik fő téma a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (International Whaling Comission - IWC) nemrég megtartott éves találkozóján, hiszen a vadászatellenzők tábora immár jogosan ragaszkodhat ahhoz, hogy ne szüntessék be a csukabálnára kiadott 15 éves vadászati tilalmat. A konferencián a felfedezéssel kapcsolatban hangsúlyozták a bonni egyezmény jelentőségét, és egyetértettek az éghajlati változások elleni kűzdelem (Kyotoi Egyezmény) fontosságában.

A bálnahús-kereskedelem 1986. óta tiltott; mind Japán mind Norvégia azonban megközelítőleg 500 csukabálnát gyilkol le évente. Japán a WIC egyezmény által engedélyezett "tudományos kutatás" ürügyén tevkenykedik, Norvégia pedig egyszerűen "kivonja magát" a tilalom hatálya alól, ami -paradox módon- szintén lehetséges az egyezmény szerint.

A környezetvédők hosszú éveken át kűzdöttek azért, hogy semmilyen kutatás címén ne lehessen bálnákat gyilkolni. Legutóbb azonban, amikor a csukabálna-populáció számának becslésével próbálkoztak az Antarktisz körüli Déli Óceánban (1985 és 1991 között), kb. 760 000 lett az eredmény. Ez pedig sajnos a szakértők szerint jóval több, mint amennyit a legvadabb "tudományos kutatás" képes lenne veszélyeztetni. Így tehát a japánok tovább folytathatták kutatás címén az illegális vadászatot.

A legfrissebb felmérés azonban, mely a 90-es években készült, mindössze 380 000 körüli példányszámot mutatott. Ráadásul a Déli Óceán csukabálnái egy külön fajt képeznek, mely jóval jobb helyzetben van, mint az északi féltekén élő rokonai.

A bálnákat természetesen rendkívül nehéz megszámlálni a tengerben, így a kutatóknak szinte lehetetlen pontos adatokkal előállniuk.
Az IWC Tudományos Bizottsága azonban az új felfedezés hatására újrabecsüli a számokra vonatkozó hivatalos adatokat. Az eredmény pedig feltehetően alátámasztja majd a csukabálna-populáció drasztikus csökkenésének tényét.

Azt, hogy pontosan mitől csappant így meg ennek a bálnafajnak a létszáma, senki sem tudja. A globális felmelegedés azonban mindenképpen az egyik fő ok lehet, hiszen a krillek, melyekkel a bálnák táplálkoznak, a jégtakaró szélén találhatóak; így tehát, minél kisebb a jégtakaró külső széle (vagyis minél kisebb maga a jégtakaró), annál kevesebb krill áll a bálnák rendelkezésére.

Nemrég a tudósok még úgy vélték, a jég nagysága ezen a területen nem csökkent le jelentősen, hiszen 1973 óta a műholdas felvételek viszonylag kevés változást mutattak.
Az ausztrál kormány kutatásai azonban, melyek több, mint 40 000, bálnavadász-bálnakutató hajók által készített feljegyzést összegeznek egészen 1931 óta, arra a megállapításra jutottak, hogy az 1950-es évek közepe és a 70-es évek eleje között negyedével csökkent a populáció. És pontosan ezek voltak azok az évek, amikor a globális felmelegedés jelentőssé vált.
Mivel azonban a csukabálnák akár 60 évig is elélnek, a hatásokat ma kezdjük ténylegesen megismerni.

Sidney Holt a téma legelismertebb szakértője (egyébként a Tudományos Bizottság munkatársa 1960 és 1997 között) szintén azt nyilatkozta: a csökkenés legvalószínűbb oka a globális felmelegedés.

Russell Leaper, a bizottság egyik jelenlegi tagja szerint ez "természetesen egy lehetőség. A jégtakaró kétségkívül megváltozott, és a legújabb kutatások is azt bizonyítják, hogy a krillek a jég szélénél gyűlnek össze."

Kapcsolódó linkek:
Korábbi cikkünk: Cetek (összefoglaló cetleltár :))
Korábbi cikkünk: Leszavazták a "bálnamenhely" létrehozását
Korábbi cikkünk: Bálnakonferencia - veszélyeztetett fajok
Korábbi cikkünk: Sikeres bálnamentés
Korábbi cikkünk: Kudarcba fulladt a hálóba akadt bálna mentése
Korábbi híreink: Még fogságban a Cape Cod-i bálna
Korábbi híreink: Bálna a horgon
Korábbi cikkünk: Anglia kitiltja a norvég bálnavadászokat
Korábbi cikkünk: Megszegik a nemzetközi egyezményt - bálnavadászat Japánban
Korábbi cikkünk: Bébibálna-invázió :)
CETACEA - mindent a bálnákról
Center for Coastal Studies
National Marine Fisheries Service