Anglia kitiltja a norvég bálnavadászokat

Csütörtökön a brit hatóságok kitiltották felségvizeikről a norvég "bálnakutató" hajókat és diplomáciai úton jelezték tiltakozásukat Oslonak a bálnavadászati tilalom megszegése miatt. A már bevált gyakorlat szerint a norvégok megpróbálták újra kijátszani a nemzetközi egyezményt és kutatóhajónak álcázott vadászhajókkal indultak bálnavadászatra.
A britek felháborodásuknak adtak hangot: "A brit nagykövetség képviselője egy magas szintű diplomáciai találkozón a norvég külügyminisztériumban világosan kifejezte ellenérzéseit a norvég bálnavadászattal kapcsolatban" - közölte a brit környezetvédelmi minisztérium.
Norvégia és Japán évek óta lobbizik a 20 évre előre megállapított bálnavadászati tilalom ellen. A bálnahús mindkét országban ínyencfalatnak számít. A kutatásnak álcázott bálnavadászatból érkező hús hamar megtalálja az utat az éttermekbe.

A csukabálna A csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) gazdaságilag az egyik legértékesebb cetfaj. Termete kicsi; általában 5-6 m hosszúra (de 10 m-nél sosem nagyobbra) nő csak meg. Ez a bálnafaj átlagosan 50 évig élne természetes körülményei között, ám a bálnavadászatnak köszönhetően szinte soha nem éri meg ezt az életkort. A csukabálna rendkívül gyors úszó; egyedül ez menti meg néha a vadászoktól, akiknek 25-30 csomóval haladó hajóját könnyedén lehagyja. A csukabálna nem csap akkora hajcihőt a levegővételnél, mint nagyobb társai; a levegő lassú kifújását már a víz alatt megkezdi. Egy levegővételi "ciklus" 5-8 fújtatásból áll, melyet kevesebb, mint egy perc alatt elintéz a nagyra nőtt emlős; ezután akár 20 percig is képes a víz alatt tartózkodni.

Norvégia áprilisban döntést hozott arról, hogy folytatja a bálnahús exportját Japánba - ez a tény maga is nagy felháborodást keltett, pláne, amikor a norvégok megpróbálták felfüggesztettetni a csukabálnára érvényes vadászati tilalmat.
A csukabálnák számát pár évvel ezelőtt több, mint egymillióra becsülték, ám a tavaly nyári adatok már kevesebb, mint 760 000 példányról szólnak.
A nagy mértékű csökkenés a antarktiszi populációban ment végbe és a mai napig is folytatódik; nemcsak a vadászatnak, hanem a tengerszennyezésnek és a klímaváltozásnak is köszönhetően. A tavalyi statisztikák után a bálnavdő szervezetek abban reménykedtek, hogy Japán nem vadássza majd tovább ezt a fajt, de ebben csalódniuk kellett, az illegális bálnavadászat Japánban nagy divat, és a nemzetközi egyezségek legkevésbé sem gátolják meg a távol-keleti országot a további pusztításban.
A kibúvó, melyet az elmúlt években kihasználtak a japán és a norvég bálnavadászok is az a tény volt, hogy a nemzetközi egyezmény engedélyezi a bálnavadászatot bizonyos kereteken belül. Ha tudományos kutatás címén vadásszák le a bálnát, akkor nem sértik meg az egyezményt; a vadászhajókat így kutatóhajónak álcázva Japán tavaly majdnem 600 csukabálnát ejtett el, a többi fajról nem is beszélve.
Mára gyakorlatilag mindenhol beszüntették a bálnavadászatot Japánon, Norvégián és pár kisebb szigeten kívül.
"Az Egyesült Királyság sajnálatosnak tartja Norvégia próbálkozásait a nemzetközi törvények megszegésére" - nyilatkozta Elliot Morley brit halászati miniszter pénteken.
A Környezetvédelmi Minisztérium állásfoglalásában közölte, hogy az osloi brit nagykövetség szigorú üzenetet továbbított a Norvég kormányhivatalok felé, körvonalazva annak okait, hogy miért utasította ki felségvizeiről a norvég "megfigyelő" hajókat. A brit kormány hivatalos állásfoglalása tartalmazza véleményüket, mely szerint a "megfigyelések" a jelenleg folyó bálnavadászat ködösítésére szolgálnak és újra kifejezték ellenérzéseiket a felújított norvég bálnahús-exporttal Japán felé. Anglia elítéli Norvégia ellenszegülő viselkedését a bálnák ügyében.

Kapcsolódó linkek:
Korábbi cikkünk az illegális bálnavadászatról
Korábbi cikkünk: Bébibálna-invázió
A csukabálna - ismeretterjesztő oldal angolul
Minke whale numbers 'declining' - a BBC cikke angolul