Nepál kiárusítja majmait az amerikai gyógyszeriparnak

Állatvédő aktivisták tiltakoznak a nepáli kormány és a Nepáli Természetrajzi Társaság (NHSN) között létrejött megállapodás ellen, melynek értelmében az ország több ezer rhesusmajmot fog tenyészteni és exportálni az Egyesült Államok kísérleti laboratóriumaiba.

Az NHSN feladata a tenyésztői rendszer teljes kiépítése, melynek elkészülése után az USA máris fogadja az első 150 majmot. A washingtoni Nemzeti Főemlőskutatási Központ 2001-re hasonló tenyésztői rendszert épített ki Katmanduban és indonéz illetve orosz programokat is támogat. A felvevőpiac minden esetben az USA, ahol a becslések szerint évente legalább 14 ezer rhesusmajomra van szükség a kutatásokhoz.

A nepáli állatvédők fel vannak háborodva a kormány döntésén, melyet úgy igyekeztek beállítani, mintha az a csökkenő számú majompopuláció érdekeit szolgálná a tenyészközpontokkal. A szervezetek szerint a reklámmal ellentétben a projekt nem megőrzési törekvés, és nem szolgálja sem a helyi közösségek érdekeit, sem a biodiverzitás megóvását.

A tenyésztésre szánt majmokat a vadonból fogják be, majd a szaporulatot továbbtenyésztik vagy értékesítik.
A majmokat az amerikai laboratóriumokban nagy fájdalommal járó kísérleteknek teszik ki, melyek minden esetben az állat halálával végződnek.
Azért választották ezt a fajt, mert a rhesusmajom könnyen szaporodik fogságban is, így tenyésztése viszonylag egyszerű. A kísérletek során az állatok borzalmas fájdalomnak és kínzásoknak vannak kitéve; sokszor megőrülnek, megcsonkítják magukat, lerágják végtagjaikat fájdalmukban.

Az állatvédők a tenyésztési program és a vadon élő majmok befogásának azonnali leállítását követelik a kormánytól. A világ minden részéből érkezett, több, mint 300 petíciót a nepáli miniszterelnöknek és az agrártárcának juttatják el a helyi szervezetek.

"A kormány minden, amerikai labornak eladott majom után 300 dollárt kap. Nem engedhetjük meg, hogy a nepáli majmok lassú és fájdalmas halált haljanak ott csak azért, hogy itt pár ember meggazdagodjon" - nyilatkozta az egyik tiltakozó szervezet szóvivője.

A nemzetközi tiltakozás egyik fő szervezője az International Primate Protection League (IPPL) szervezet, mely meg van győződve róla, hogy az export engedélyezése és beindítása megnyitja majd a kapukat nemcsak a nepáli majmok, de más állatfajok fejetlen kivitele előtt a japán és a német gyógyszerpiacra is.

Sok országban már egyáltalán nem használnak majmokat a toxikológiai tesztekhez; helyettük humánusabb és biztonságosabb alternatív módszereket alkalmaznak.

A nepáli állatvédők szerint az USA nem csupán gyógyszerksérletekre vásárolja össze a majmokat a világ minden tájáról, hanem elsősorban biológiai fegyverek teszteléséhez. A bioterrorizmussal kapcsolatos kísérletek oltárán áldozzák fel azoknak az országoknak a csodálatos állatvilágát, ahol a törvények nem nyújtanak szigorú védelmet a vadállatoknak; ilyen Kína, Vietnám, Indonézia és Nepál is.
Nepál szomszédja, India 1977-ben tiltotta be a rhesusmajmok exportját. A világon jelenleg Kína a legnagyobb majomexportőr a gyógyszerpiacon.