|
Mocsári teknősök a Naplás-tavon
A WWF Magyarország idén áprilisban indította útjára Mocsári Teknős Védelmi Programját, melynek célja, hogy hosszú távra biztosítsa az egyetlen Magyarországon őshonos teknősfaj fennmaradását. A program keretében önkéntesek segítségével először országos szinten
feltérképezik a teknősök élőhelyeit, majd fajvédelmi tervet dolgoznak ki.
 | | A Naplás-tó |
A program egyik legfontosabb színhelye a XVI. kerületben található, mesterségesen
kialakított Naplás-tó, mely a második legnagyobb természetvédelmi terület Budapesten.
A 150 hektáros terület védetté nyilvánítását a 80-as évek végén kezdeményezték, de csak 1997-re valósult meg. A gát és a tó a '70-es években árvízvédelmi tározóként létesült a már létező láprét helyén az un. "száz éves gyakoriságú vizek" visszatartására. A tóba ömlő, valaha bővízű Szilas-patak medre mára már az év nagy részén szinte teljesen száraz.
 | Márkus Ferenc (WWF) és Bognár Attila
(Főpolgármesteri Hivatal, Környezetvédelmi
Ügyoszt.) felavatja az információs táblát |
Az elsősorban horgásztóként ismert állóvízben szép számmal fordul elő a védett mocsári teknős,
melynek jelenlétére mától a WWF Magyarország információs táblája és egy újonnan kihelyezett
jelzőbólya-sor is figyelmezteti a kirándulókat és a horgászokat.
A program keretében a természetvédő szervezet felméri a teknősállományt és (a Fővárosi
Állatkert által biztosított) rádiotelemetriás eszközök segítségével Magyarországon most
először nyomon követheti az állatok mozgását. A teknősök hátára szerelt, egy apró mágnes
segítségével ki-be kapcsolható kis jeladó készülék pontos tájékoztatást ad az állat
tartózkodási helyéről és mozgási útvonaláról.
 | A teknősre szerelhető antennás adó (balra)
és a hozzá tartozó vevőkészülék (jobbra) |
A kb. 4 hónapos élettartamú jeladó segítségével fogják majd megtalálni a teknősök telelőhelyét is, hiszen a készülék 5-6 méterrel a víz, és 30-40 cm-re a föld alatt is kiválóan sugároz.
A mocsári teknős sajnos a Naplás-tavon sincs biztonságban: az emberi beavatkozáson és az
olykor felelőtlen horgászokon kívül egy konkurens faj, a vörösfülű ékszerteknős is
veszélyezteti az itt élő állományt. Ez a faj hazánkban nem őshonos, csupán hobbiállat,
melyet ha meguntak, a felelőtlen állattartók gyakran kiraknak egy-egy közeli tónál,
folyónál.
 | Az utolsó bólya kihelyezése.
A bólyasoron belül a teknősök birodalma van. |
Ez alól a Naplás-tó sem kivétel; a mocsári teknőshöz hasonlóan rovarokkal, csigákkal,
férgekkel, halakkal és algákkal táplálkozó, a tavakban gyakran áttelelő vörösfülű
ékszerteknős bizony komoly gondot okoz a természetvédőknek.
Az egyetlen megoldás a "betolakodó" faj minél több egyedének eltávolítása a tóból. Ha a
csapdázás során ékszerteknős kerül a varsába (csapdába), elviszik egy közeli
állatkereskedésbe, ahol ideiglenesen elhelyezést biztosítanak a megunt és szabadon engedett páncélos jószágoknak, amíg végleges sorsuk el nem dől.
 | | A fatörzs a teknősök egyik új napozóhelye lesz. |
Az adatgyűjtési feladatokban egyébként nemcsak a WWF önkéntesei, hanem magánszemélyek, önkormányzatok és iskolák is részt vesznek; az ország egész területéről érkeznek vissza a kitöltött adatlapok.
A mocsári teknős ma még aránylag nagy számban él hazánkban, de élőhelyeit és tojásrakó helyeit gyakran beépítik, és az állatokra a növekvő
autóforgalom is veszélyt jelent. Az is előfordul, hogy otthoni tartásra fognak be példányokat, ami szigorúan tilos, hiszen a mocsári teknős a többi hazai hüllővel együtt védett; eszmei értéke 50 000 Ft.
|
|
