2001, a legmelegebb év

2001 a 2. legmelegebb év volt, amióta 140 évvel ezelőtt világszerte elkezdték mérni az átlaghőmérsékletet. Ez akár bizonyítékként is szolgálhat a globális felmelegedést szkeptikusan fogadók számára.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) helyettes titkára, Michel Jarraud szerint a folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet áll a különböző viharok, árvizek és más szokatlan időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válásának hátterében.

"Egyre melegebb van, és most sokkal gyorsabban melegszik a levegő, mint bármikor a múltban" - mondja Jarraud. Az elmúlt negyven év során dokumentált 10 legmelegebb évből 9 1990 óta volt, és a hőmérséklet háromszor gyorsabban emelkedik, mint az 1900-as évek elején.

A WMO szerint a globális felszíni átlaghőmérséklet 2001-ben 14,42 Celsius fok volt. Ezt az eddigi mérések alapján csak 1998 múlta fölül 14,58 fokkal.

"A hőmérsékletváltozás nagy része az emberi tevékenységekre vezethető vissza" - mondja Ken Davidson, a WMO klímaprogram osztályának igazgatója.
"Mindig vannak szkeptikusok, de az a bizonyíték, amit most láthatunk, azt mutatja, hogy van globális felmelegedés, és főként az emberi tevékenység miatt."

A szén-dioxid, (amely az elégetett kőolajból származik), a legfontosabb üvegházhatást kiváltó gáz, melynek az atmoszférában megnövekedett koncentrációja következtében melegszik a Föld. Sok tudós szerint a felmelegedés, ha nem állítjuk meg, az elkövetkező évszázad során nagyon szélsőséges éghajlati változásokhoz vezethet.

2001 végén Marokkóban egy két hetes konferencián 165 ország tárgyalópartnerei megegyeztek abban, hogy az 1997-es Kiotoi Jegyzőkönyvnek megfelelő szabályokat vezetnek be. Ez a jegyzőkönyv kb. 40 ipari országot szólít fel arra, hogy limitálják a szén-dioxid-kibocsátást, és az 1990-es szint alatti értékekre álljanak be. Amerika, a világ legnagyobb szennyezője természetesen nem fogadta el a dokumentumot. Vitába száll a jegyzőkönyvvel, mondván, ez rontana az amerikai gazdaság helyzetén, és szerintük nem fair, mert azon fejlődő országoknak ad kibúvót, amelyek igen keményen szennyezik a levegőt (India, Kína).

"Nem tudjuk, mi lesz a helyzet 2100-ra az üvegházhatást kiváltó gázok tekintetében, de a mai ütemben - vagy gyorsabban - tovább folytatódó szennyezés számos kockázattal jár, legfőképp a tengerszint növekedésével, ahogy a sarki jégtakaró olvad" - mondja Jarraud. A világ leggyorsabban fejlődő városainak nagy része tengerparton található, így szembesülhetnek az árvizekkel, földerózióval és azzal, hogy ivóvízellátásuk akár sós vízzel is szennyeződhet.

A globális felmelegedés mellett idén januárban Szibériában és Mongóliában mínusz 70 Celsius fokot mértek. A gyors olvadás Szibériában májusban igen komoly károkat okozott a városokban és a falvakban.

Az alaszkai Anchorage-ban a téli átlaghőmérsékletet, -2 fok lett; júniusban pedig az Allison hurrikán lerombolta a mexikói öblöt és 41 életet követelt Texasban, Floridában, Lousianában és Mississippiben.

Afrikában Algériát, Mozambikot és Zambiát tavaszi áradások sújtottát, miközben Szomáliában és Etiópiában folytatódott a szokatlanul kemény szárazság.

Skandináviában a tavasz a normálisnál hidegebb volt, Közép-Európában pedig igen kemény esőzések és áradások voltak. Angliában 2001-ben volt az elmúlt 350 év során a legmelegebb az október.