Veszélyben a tengeri teknősök

Elegánsan és látszólag súlytalanul a vízben, egy ritka, zöld teknős vált át fürge siklásból esetlen kapálózásba, miközben átküzdi magát a hullámokon szokásos, 2 évente végrehajtott, szaporodást célzó zarándoklata során.



A sötétség leple alatt, 220 fontnyi szív alakú páncéljának vonszolása közben a teknős átverekszi magát a dagály vonalán, és elkezdi kiásni fészkét több, mint 100 tojásának. Hatalmas csapkodó uszonyai minden irányba szétszórják a homokot.
Tojásait lerakva a kimerült teknős befedi az üreget, majd elindul fáradságos útján vissza a tenger felé.

A tojásrakást közelről szemlélő Wan Rozaimy Wan Ramli alig bírja kivárni, míg a teknős befejezi a műveletet, majd ahogy az eltűnik, odasiet a fészekhez, kiássa és kifosztja az üreget, egyenként véve ki a tojásokat.

A tengeri teknősök több, mint 100 millió éve ugyanolyanok. Az emberi tevékenységek azonban, mint pl. a tojások elrablása is - Ázsia néhány részén ugyanis afrodiziákumként tekintenek a teknőstojásra, - sok fajukat a kihalás részére sodorták. További veszélyforrás a tengerparti területek fejlesztése, a halászhálók és a hajók által kibocsájtott szennyezés.

Wan azonban nem profitszerzés céljából, hanem a teknősök védelmében "cseni el" a tojásokat. Wan a Ma'a Daerah Teknősközpont koordinátora Malajzia távoli keleti partján, a világ egyik legnagyobb teknős tojásrakó területén.

Ennek a dél-kelet ázsiai országnak vizei a világ 7 tengeri teknős fajából négynek nyújtanak otthont - az óriás kérges, a zöld, a cserepes és az olajzöld fattyúteknős fajnak. Mind a 7 faj veszélyeztetett, vagy épp a kihalás szélén áll.

Pontos számukat szinte lehetetlen megállapítani, hiszen a teknősök sokat vándorolnak, és nagyon ritkán láthatók a víz felszínén, így nehéz őket szemmel tartani. Csak a nőstények jönnek ki a partra - 2 évente, kb. 4 alkalommal egy évben-, hogy tojásaikat lerakják.

A szárazföldön a legsebezhetőbbek. Ha túlélik a tojásvadászokat, a 2 inch hosszú teknőcök ezrével bújnak elő és kezdik meg életre-halálra szóló útjukat a tenger felé, kitéve a madarak és más ragadozók veszélyének.

Tudósok szerint 40%-uk elpusztul a tengerben töltött első órák alatt, és csak 1000-ből egy éli meg az 50 évet, vagyis a teknősök felnőttkorát.

A legveszélyeztetettebb faj az óriás kérges teknős. A faj egyedeinek száma az 1950-es évek óta 99%-al csökkent. Az 50-es években egy alkalommal 2000 teknőst számoltak meg, amint Malajziában a Rantan Abangnál partra jöttek tojást rakni. A múlt évben ez a szám - még belegondolni is borzasztó - összesen 10 volt.

A védelmi erőfeszítések 16 évvel ezelőtt kezdődtek, bár már az 1940-es években léteztek állami tulajdonú keltetők - meséli Abdul Rahman Kassim, a Terrenganu megyei Rantan Abang Teknősmenhely koordinátora.

A maroknyi helyi megőrzőközpont kb. 2,8 millió frissen kikelt teknőst juttatott el a tengerbe az elmúlt évtized alatt, bár a szakértők szerint ez nem elég.
"Tovább kell lépnünk a teljes védelem kialakítása felé - meg kell állítanunk a tojásfogyasztást, szigorúan ellenőriznünk kell a partokat, le kell állítanunk a tengerparti fejlesztéseket és a halászati tevékenységet - mondta Abdul Rahman. - Úgy érzem, hogy mindezeknek csak kb. 40%-át teljesítjük."

Lai Min Min a maláj Természetért Világalap tagja szerint mivel a hímek soha sem hagyják el a vizeket, az egyetlen információforrást a fajról a parta mászó, költeni készülő nőstény szolgáltatja. Az utóbbi időben jelentős csökkenés figyelhető meg a tojást rakó nőstények számában, ám ennek okát kideríteni más túl késő.
"Nem tudjuk, hová mennek a kikelt teknősök, nem látjuk a hímeket és a növendékeket. Bármi is történjen velük, nem látjuk - mondja a szakértő. - Amikor csökkenést észlelünk, az nagyon éles csökkenés."

A WWF, és a Maláj Halászati Minisztérium által üzemeltetett Ma'a Daerah menedékhely érintetlen partszakaszon, 1 mérföld hosszan terül el; sziklás, esőerdővel borított domb zárja el a külvilágtól. Az itteni tudományos tevékenység egy közeli British Petrol olajfinomító adományának köszönhetően indult el.

Arlene Hager, a menedékhely aktivistája és befektetője szerint az egyetlen út, ami levezet a partra sáros, hepehupás, nehezen járható. Megjavítását nem is tervezik; ezzel is próbálják a kíváncsi látogatókat távol tartani. Szerinte a teknőspopuláció megmentésének kulcsa a helyi halászok befolyásolása lenne: hagyjanak fel a védett vizekben a halászattal, és ne gyűjtsék be a tojásokat.
"Ezt nem egyszerű kontrollálni - mondta. - Mindenre vannak törvények, de itt a falu lakosainak megélhetéséről is szó van. Ez egy bonyolult probléma - az ember és a természet közti konfliktus."

Kapcsolódó linkek:
Ma' Daerah Turtle Sanctuary
Korábbi cikkünk: Ritka teknősök - teknősmentés Spanyolországban
Korábbi cikkünk: Gyors kocsik - lassú teknősök