Globális felmelegedés: mégsem pusztulnak el a krillek?


Angol tudósok új kutatási eredményei szerint a globális felmelegedés a korábbi véleményekkel ellentétben mégsem befolyásolja végzetesen az antarktiszi krillek szaporodását. Az apró rákfélék a tengeri tápláléklánc alapját képezik, és nélkülözhetetlenek a halak és egyes tengeri emlősök életben maradásához.

Az angol kutatók nemrég robot kutató-tengeralattjárót küldtek a sarki jég alá, mely a Déli-Óceánon hatalmas élelem-raktárkészletet fedezett fel. A legnagyobb koncentrátumra a jégtakaró széle mentén leltek.

A Science tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint a jégtakaró szélének hossza, vagyis kerülete sokkal fontosabb a krilleknek, mint a teljes jégfelület nagysága. Így a tudósok szerint a globális felmelegedés hatására bekövetkező tengeri jégcsökkenés nem befolyásolja drasztikusan a krill-populációt.

A krillek ugyanis a jég peremén "legelnek", és így eléggé kiszolgáltatottak ahhoz, hogy a pingvinek, a halak és a bálnák könnyűszerrel elfogyaszthassák őket. Ha a krillek kipusztulnának, az felborítaná az egész tengeri táplálékláncot.

Az apró élőlényeket persze nem volt túl könnyű megfigyelni; a St. Andrews University, a British Antarctic Survey és az Open University félmillió fontot költött a tengeralattjáró megépítésére. A hét méter hosszú, torpedó alakú Autosub névre keresztelt kutatórobot a hanghullámok visszaverődéséből gyűjtött adatokat a krillek mennyiségére vonatkozóan.

Az Autosub egyébként - nem csalás, nem ámítás - zseblámpaelemekkel működik és 1600 méter mélyre is képes lemerülni. Külön érdekesség, hogy a robot nemcsak a krilleket kutatta, hanem elvégezte a legnagyobb eddigi felmérést az antarktiszi jégtakaró vastagságáról is.