|
A kormányfőknek Európa energiapolitikáját a fenntarthatóság felé kell terelniük az EU Csúcson
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Föld Barátai hatalmas, 12 méteres EU zászlója emlékezteti az államfőket arra, hogy tovább kell csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátásokat és az energiapazarlást, illetve elő kell segíteni a megújuló energiaforrások használatát március 9-i, pénteki brüsszeli döntésükkel.
A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Föld Barátai magyar tagszervezete azt követeli, hogy a kormányok kiemelten foglalkozzanak az éghajlatváltozás kérdésével, amikor megegyeznek Európa energia-jövőjéről a Tavaszi EU Csúcson e hét végén. Miközben az EU kormányfői pénteken tárgyalnak és döntenek az Energia Akciótervről, 15 európai országból aktivisták százai élő óriás EU energia zászlót alakítanak a tanácskozás épületének szomszédságában, és követelik, hogy a kormányok "Állítsák meg az éghajlatváltozást! Vessenek véget az energiapazarlásnak! Válasszák a megújuló energiaforrásokat!".
Az uniós zászló egyik csillaga Magyarországról érkezik; ezt aláírta - tehát az akciót támogatja - Szili Katalin Házelnök Asszony, Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, Katona Kálmán, az OGY Környezetvédelmi Bizottságának elnöke és más parlamenti képviselők is, illetve Olajos Péter és Hegyi Gyula európai parlamenti képviselők.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője szerint:
Amikor az uniós kormányfők meghatározzák Európa energia-jövőjét, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet kell kötelező vezérelvnek tekinteniük és nem szabad kompromisszumokkal ezt felhígítani az energiaellátás biztonsága ürügyén. Az Unió Energia Akcióterve, amelyről a Tavaszi Csúcson születik megállapodás, nem lesz elegendő arra, hogy Európa energiaviszonyait fenntarthatóbbá tegye, csak akkor, ha szigorú és kötelező célokat tűz ki mind a megújuló energiaforrások részarányára, mind az üvegházgázok kibocsátás-csökkentésére vonatkozóan illetve ambiciózus célszámot határoz meg az energiapazarlás megállítására.
Az embereknek Európa-szerte elegük van abból, hogy energiaellátásuk nem tiszta (azaz fosszilis) energiaforrásból történik. A Föld Barátai és a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselni fogja ezt az álláspontot a kormányfői találkozó épülete közelében március 9-én; több száz aktivistájuk formázza meg a 12 m magas EU energia zászlót a követelésekkel – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A kormányfők az Unió üvegházgáz-kibocsátásait 2020-ra csak 20%-kal csökkentő egyoldalú célt látszanak elfogadni, az 1990-es szintekhez képest. Mindezt annak ellenére, hogy egyidejűleg elismerik: a fejlett országoknak 30%-kal kell kibocsátásaikat csökkenteniük ugyanebben az időszakban ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrofális éghajlatváltozást. Erre mutatnak tudományos és politikai elemzések is. A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld Barátaival együtt többször felhívta a figyelmet e kettős mércére az elmúlt hetekben, és kitart amellett, hogy az Unió maga számára is tűzze ki a hazai kibocsátások legalább 30%-os csökkentését 2020-ra, az 1990-es szintekhez képest. - Egy 30%-nál kisebb csökkentési cél azt jelezné a nemzetközi közösségnek, hogy Európa kitér éghajlatváltozással kapcsolatos felelőssége alól – összegezte Farkas István.
Az energiahatékonyságot illetően az Európai Bizottság és az energiaügyi/gazdasági miniszterek egyaránt elismerték, hogy Európa képes energiafogyasztását 20%-kal csökkenteni 2020-ra, anélkül, hogy az pénzbe kerülne. Nincs kétség afelől, hogy az államfők ezt szintén elismerik pénteken, de az MTvSz és a Föld Barátai hangsúlyozza, hogy a kormányok e potenciált még mindig nem alakították konkrét célszámmá. A tagállamok még nem kötelezték el magukat amellett, hogy valóban cselekedni fognak e 20%-os megtakarítás elérése érdekében.
Európában, kiemelten Magyarországon jelentősen lehetne csökkenteni az energiapazarlást, de az uniós kormányok soha nem állapodtak meg konkrét lépésekben e potenciál kiaknázására. Európa kormányainak végre fel kellene cserélniük a nagy szavakat valós lépésekkel, melyek kötelező célokon és erős szabályozáson alapulnak.
A megújuló energiákat tekintve, az elfogadásra kerülő valószínű cél szerint a primer energia 20%-át tennék ki a megújuló energiaforrások 2020-ra. Az MTvSz és a Föld Barátai továbbra is a célszám emelését szorgalmazza - és kötelezővé tenné a célt. Az Európai Parlament február közepén 25%-os célszámot fogadott el, amely kivitelezhetőségét a Wuppertal Intézet is megerősíti. Az MTvSz és a Föld Barátai arra is figyelmeztetnek, hogy egy tág célszám nem lesz elegendő a befektetések és technológiai fejlődés stimulálására a különböző szektorokban, mint az áramtermelés vagy a hűtés-fűtés szektor. Ezt a problémát az Európai Bizottság is elismerte.
Európa fokozatosan ráébred, hogy a megújuló energia tiszta, biztonságos és gazdaságilag kifizetődő, azaz okos befektetés. Azonban mivel még fiatal a piaca, a kormányoknak biztosítania kell a befektetési biztonságot. Egyetlen átfogó megújuló részarány-célszám a teljes energiakészletben gyenge ehhez. Kötelező és szektorális célszámokra is szükség van: 35% az áramtermelésre és 25% a hűtés-fűtés szektorra.
|
|
Néhány kapcsolódó cikkünk a globális felmelegedésről:
Tiszta energiát!
Éghajlatváltozás: eljött a cselekvés ideje!
MTvSz az ENSZ-csúcsnak: Küzdjenek az éghajlatváltozás ellen!
Lobbi-album Persányi Miklósnak - a lakosság üzenetei az éghajlatváltozás ellen
Áll az alku? -
Klíma-fogadás Persányi Miklóssal
Konferencia és akciónap az éghajlat védelméért
Klíma-alku és óriás dinoszaurusz
Súlyos környezeti ártalmakat okoznak a cementgyárak
Előbb zöldítsd az étrended, mint az autód
30 cm-es tengerszint-emelkedés várható
Eltűnhet a sarki jég a hosszabb nyarak miatt
Eltűnhetnek a perui gleccserek
Vita a jéghegy-szakadásról - globális felmelegedés vagy természetes jelenség?
Globális felmelegedés: mégsem pusztulnak el a krillek?
Országnyi jéghegy szakadt le az Antarktiszról
Globális felmelegedés az Antarktiszon - veszélyben a pingvinek
Olvadnak a jéghegyek - pusztul a csukabálna?
A globális felmelegedés a legértékesebb természeti kincseket fenyegeti (WWF)
Pingvinpusztulás a jégblokádban
Hőség veszélyezteti Európa állat- és növényvilágát
Nemzetközi expedíció indul az antarktiszi vizekre
Keresztbe tesz az olajvállalatoknak az alaszkai felmelegedés
Biodízellel működő város
Norvégiának nem kell elektromos autó
Kína elektromos autókra költ a szennyezés ellen
Újrahasznosított autók
Rákot okozhat a dízelautók kipufogógáza
Nem fizetnének "gázadót" állataik után a farmerek
Farmerek a "gázkibocsájtási adó" ellen
2001, a legmelegebb év
A gombák lassíthatják a globális felmelegedést
Globális felmelegedés az Antarktiszon - veszélyben a pingvinek
Mégsem olvad az Antarktisz?
Ennyi jég a pingvineknek is sok...
Globális felmelegedés a felelős az óriás tintahalak haláláért
Csökkenő jégtakaró
2002 a legmelegebb év lehet
Globális felmelegedés 55 millió évvel ezelőtt
Globális felmelegedés - nagy mértékű tengeremelkedés
Téli melegrekord az USÁ-ban
|