Örökbefogadható, menhelyeken és gyepmesteri telepeken lévõ cicák és kutyák:
 

Ennyi jég a pingvineknek is sok...

Globális felmelegedés ide vagy oda; a pingvinek bizony egyelőre nem az olvadó jégsapkáktól, és a megemelkedett tengerszinttől, hanem az őket körülzáró jéghegyektől szenvednek.


http://www.geneseo.edu/~antarc/preshow/ Hatalmas jéghegyek, és soha nem látott mennyiségű tengeri jég vágta el több pingvinkolónia útját az Antarktiszon.
A frakkos szárnyasok, mint minden évben, most is a nyílt tengeren át igyekeznének költőhelyükre. A kutatók attól félnek, hogy ha idén nem sikerül a madaraknak kijutni a jéghegyek fogságából, a pingvinpopulációk mérete jelentősen lecsökken, sőt, egy kolóniát máris a kihalás veszélye fenyeget.

Egyelőre esély sincs rá, hogy a pingvineket emberi segítséggel juttassák el a költőhelyekre, hiszen a déli féltekének ezt a részét egyelőre csak a NASA Terra Earth megfigyelő műholdjának segítségével tudják szemmel tartani; a viharos időjárás miatt sem szárazföldi expedíció, sem helikopterek nem tudják biztonságosan megközelíteni a kolóniákat.

A jéghegyek mozgását és a felszíni jég terjedését is műholdról, egy speciális műszer (Multi-angle Imaging SpectroRadiometer) segítségével követik nyomon. Az adatok szerint a pingvinek útjában két hatalmas jéghegy képez akadályt, melyek teljesen átalakították a megszokott "tengerképet".

http://www.gfy.ku.dk/~janus/isen.html A National Science Foundation kutatói szerint a legnagyobb veszélyben az Adelie-pingvinek vannak, melyeknek normálisan 130 000 pára szokott költeni Cape Crozier-en. A világon a hatodik legnagyobb Adelie-pingvin kolónia most komoly veszélyben van.

Ugyanezeknek a pingvineknek egy kisebb kolóniája, (a Cape Royds-on költő) a kutatók szerint teljesen "csődbe jutott", pedig ők azok a madarak, melyeket a világon legtovább tanulmányoztak. A kolóniát először Ernest Shackleton pillantotta meg a múlt század első éveiben sarkvidéki expedíciója során, 1959 óta pedig minden évben komoly felmérés készült az új-zélandi tudósoknak köszönhetően.

A kolónia az utóbbi években növekedésnek indult, hiszen a jégtakaró folyamatosan olvadt, ám most ők is fogságba estek. Ők a legdélebbre található Adelie-pingvin kolónia a világon.

http://www.discovery.com/stories/nature/animalfamilies/zooms/penguin.html Egy kisebb, 1200 párból álló császárpingvin-kolónia is veszélybe került. A madarak már költeni készültek, amikor a dél felé haladó jéghegyek szabályosan összelapították költőterületüket, és elzáták azt a külvilágtól. Akik tojásaikat már lerakták, azok költés közben, vagy nem sokkal a tojások kikelése után pusztultak el.

A katasztrófát okozó jéghegyek 30 és 47 tengeri mérföld hosszúak, vagyis nem csak kis dombokról van szó, amiken egy pingvin könnyűszerrel átgyalogol.
A felszíni jégtakaró terjeszkedése pedig azért okoz gondot, mert minél nagyobb a jég, annál messzebb kell gyalogolniuk a nyílt vízhez az amúgy is megviselt madaraknak a táplálékért. A pingvinek kb. negyed olyan gyorsan tudnak csak gyalogolni, mint amilyen gyorsan úszni képesek.
A Ross-tengeren fogságba esett pingvinek száma több százezerre tehető.

Kapcsolódó linkek:
Korábbi cikkünk: Globális felmelegedés az Antarktiszon - veszélyben a pingvinek
Korábbi cikkünk: Megbilincselt pingvinek
Korábbi cikkünk: Pulóveres pingvinek


Zöld Magazin
2002. január 8.

 

 
Tartalom és design: almendra studio. Az oldalon szereplő anyagok utánközlése kizárólag a kiadó írásbeli engedélyével lehetséges. Minden jog fenntartva.
Impresszum, hirdetési feltételek