Megszegik a nemzetközi egyezményt - bálnavadászat Japánban

A szigetroszág lakói újabb 440 bálnát vadásztak le, annak ellenére, hogy a bálnaállomány az elmúlt 100 évben több, mint 90%-al csökkent. A japány kormánynak ez sem elég: csúfot űz a nemzetközi egyezményből és tudományos kutatás ürügyével irtja a tengeri emlősöket.

A japán bálnavadászok idén is hatalmas zsákmánnyal tértek haza a déli sarkvidék tengereiről: 440 barázdás bálna (más néven hátúszós bálna - Balaenoptera physalus) esett áldozatul a vérengzésnek.
A WWF és a spanyol Adena szervezetek adatai szerint a japánok ezúttal még a maguk által megállapított "tudományosan levadászható" mennyiséget is túllépték, kihasználva a Nemzetközi Bálnaszövetség által adott haladékot, amely ugyan ilyen mértékű bálnavadászatot nem engedélyez, de a cetek húsának az ázsiai országok piacain és éttermeiben történő felszolgálását sajnos nem tiltja.
Japán adatok szerint a nemzetközi rendelet kiadása óta "látványosan" növekedett a bálnapopulációk száma, egy új-zélandi felmérés viszont bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a múlt század kezdetén még szabadon úszkáló hatalmas emlősöknek mára már csak 5-10%-a él a földön.
A nemzetközi bálnavédő szervezet magához sem tudott térni az ámulatból, amikor a japán Halászati Hivatal hírlevelében olyan adatokat közölt, melyek szerint a bálnák száma az utóbbi időben úgy megnövekedett, hogy azok évente 440 millió tonna "tengeri kincset" fogyasztanak el, és ezért Tokio javasolja a bálnák nagy tételbeni, kereskedelmi vadászatának mielőbbi visszaállítását.
A bálnavédők teljesen abszurdnak tartják ezt a felhívást, hiszen elsődleges céljuk pont a nagy emlősök védelme, mindenekelőtt azok szaporodó és táplálékszerző helyein. Az eddig kijelölt és ellenőrzött 12 millió négyzetkilométernyi területen jelenleg hat különböző bálnafaj él többé-kevésbé biztonságban.
Japán most nemcsak az újabb vadászati szempontból tiltott zónák kijelölését akarja megvétózni, hanem felszólította a bálnavadászokat, hogy ezentúl ne tartsák be az eddig érintett területeken sem a tilalmat.
A déli-sarki tengereken az érvényes nemzetközi egyezmény szerint tilos a bálnavadászat; a szerződésben azonban engedélyezve van országonként egy kisebb, tudpmányos flotta fenttartása. Ez egy nagyobb feldolgozó hajóból, 3 szigonyos és egy felderítő egységből állhat.
A japán flotta múlt novemberben futott ki a tengerre, ahogy ők nevezik a "14. tudományos vadászakcióra". 1986 óta a japán vadászok több, mint 5000 déli barázdás bálnát ejtettek el "tudományos vadászat" címén. Ráadásul a flotta nem elégedett meg a déli-sarkhoz közeli tengerek zsákmányával; 1994-től minden évben a Csendes-óceán északi térségeiben portyáznak, tömegesen irtva ki a délinél jóval ritkább, a kihalás szélén álló északi barázdás bálnát. Tavaly, nem törődve a nemzetközi egyezményben kiszabott hatalmas büntetéssel és megtorló kereskedelmi szankciókkal, a szigetország vadászai újabb két fajt vettek fel "népszerűségi listájukra": az ámbrás cetet (Catodon macrocephalus) és a Bryde bálnát, melyből már csak kevesebb, mint 100 000 példány él a földön.
Cassandra Phillips a WWF/Adena szakértője szerint "Japán megint csúfot űzött a nemzetközi szabályokból. A rugalmas előírások támogatják a tudományos kutatómunkát, de semmiképp nem adnak engedélyt olyan kereskedelmi jellegű vadászatra, amit most Japán csinál. Ezzel nem csak saját országukat állítják pellengérre, hanem a nemzetközi egyezmények értékét is megkérdőjelezik."
Japán állítja, hogy "tudományos vadászatainak" célja a megfelelő információmennyiség megszerzése, mellyel hozzájárulhat a bálnaügy kérdéskörének megvitatásához.
A Nemzetközi Bálnaszövetség már többször válaszolt, hogy köszönik, Japán "tudományos információi" nem életbevágóan fontosak a bálnák ügyének előrevitelében, és "tudományos" tevékenységük inkább a bálnák létét fenyegeti. Ennek ellenére a vadászatok folytatódnak, és a ma még fél- és egymillió közé tehető déli barázdás bálnák száma tovább csökken.