Megóvhatják ivóvizünket az erdők


Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint, ha a nagyobb városok erôfeszítéseiket és anyagi forrásaikat az erdôk megóvására fordítanák, dollármilliárdokat takaríthatnának meg a víztisztítás költségein. Az erdôk ugyanis mindenfajta kemikáliák nélkül, természetes módon hozzájárulnak az ivóvizek tisztulásához.

A Világbank és a WWF International által 105 nagyvárosban végzett tanulmány rámutatott, hogy egyharmaduk, köztük New York, Tokio, Barcelona és Melburne, vízellátásuk nagy részét védett erdôkbôl biztosítják.

Az erdôk védelme, amellett, hogy csökkenti a földcsuszamlások kialakulásának veszélyét, javítja a természetes víztisztulást a szennyezôdések kiszurésével, valamint a víz begyujtésével és raktározásával. Így ez igazán költséghatékony és természetes módja a megfelelô vízellátás biztosításának.

David Cassels, környezetvédelmi szakember, a tanulmányt készítô csoport egyik tagja szerint a "vízgyujtô területek erdôinek védelme immár nem luxus, hanem szükséglet. Ha ezek az erdôk kipusztulnak, a tiszta és biztonságos ivóvíz biztosításának költségei a városi övezetekben drámaian meg fognak növekedni".

Chris Elliot, a WWF Erdôvédelmi Programjának vezetôje hangsúlyozta New York példáját, melynek 9 millió lakosa a Catskill/Delaware vízválasztó területrôl nyeri az ivóvíz nagy részét.

Egy nemrégiben napvilágot látott vizsgálat rámutatott, hogy 7 milliárd dollárba kerülne egy víztisztító megépítése, szemben azzal az 1 milliárd dollárral, amelyet a vízgyujtô erdôs területének védelmére kellene fordítani, a vízadók növelésével, valamint a farmerek kevesebb mutrágya használatára és a legeltetés csökkentésére való ösztönzésével.

Melbourne - amelyet a XVII. században "Smellbourne"-nek, azaz buzlô városnak gúnyoltak rossz vízminôsége miatt - intézkedéseket tett az északra és keletre fekvô hegyvidékek erdôségi vízgyujtôinek védelme érdekében. Ennek köszönhetôen mára a város ivóvíz-ellátásának 90 százalékát tudják ily módon biztosítani, mégpedig - valamennyi ausztrál város közul - a legjobb minôségben.

Az erdôs területek rohamosan fogynak, így a hatóságoknak választaniuk kell: a lakosság növekedése miatt kivágják a fákat, vagy megôrzik az állományt, ezzel segítve a vízellátás biztosítását.

Az Egézségügyi Világszervezet számításai szerint napjainkban világszerte 1.1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. A rossz minőségű ivóvíz következményként terjedô járványok évente öt millió emberéletet követelnek.

A WWF ezért felszólította a kormányokat, hogy növeljék a vízgyujtô területek megôrzésére tett erôfeszítéseiket. Álláspontjuk szerint a védekezés fokozása fontos lépés lenne annak irányában, hogy 2015-re felére csökkenjen azoknak a száma a világon, akik nem jutnak biztonságos és tiszta ivóvízhez.

Ezek a globális törekvések hatékonyabban megvalósíthatók, amennyiben az országok vízgyujtô területeik erdôségeinek megóvására többet áldoznak. Környezetünk egészségének megóvása az emberi életszínvonal hatalmas minôségi javulását hozhatná.