A gombák lassíthatják a globális felmelegedést

A széndioxid-kibocsátás éghajlatunkra gyakorolt hatásának előrejelzése során a tudósok, úgy tűnik, lebecsülték néhány parányi, földi talajlakó élőlény reakcióját a globális felmelegedésre. Emiatt a kutatók lehet, hogy túlbecsülték a bolygónkon tapasztalható átlagos felmelegedés mértékét.



Egyre több tanulmányt készítenek a szénnek a talajból a légtérbe való visszajutásáról; ezt a folyamatot ún. "földlégzésnek" hívják. A növények és a föld légzése pont ellentétes irányú a növények széndioxid elnyelésével a szárazföldi szén-ciklus során.
A normani Oklahoma Egyetemen tudósok egy évet töltöttek el azzal, hogy prériket melegítettek fel a szobahőmérséklet fölé egy bizonyos szintre, majd az eredményeket összehasonlították olyan területekkel, amelyeket nem melegítettek mesterségesen.

Ahogyan várták, mindkét terület több széndioxidot bocsátott ki nyáron, mint télen. Ám egész idő alatt a széndioxid-kibocsátás szintje (amely a gyökereken keresztül, valamint a gombák és más apró talajlakó szervezetek által történt), egyáltalán nem volt magasabb a felmelegített részeken!

Tudod-e? Egyes ökoszisztémákban a talaj felmelegítésekor valóban ugrásszerűen megnőtt a CO2-kibocsájtás, ám ez rövid időn belül visszaesett, ahogy az organizmusok más forrásokat is felhasználnak.

Ez ellenpéldaként szolgált a hosszú ideje elfogadott, sok könyvben és éghajlati modellezésben fontos szerepet játszó nézetre , mely szerint minél melegebb van, annál gyorsabban pumpálja ki a talaj a széndioxidot. Az elmélet szerint minden 10 foknyi hőmérséklet-emelkedés megduplázza a talaj CO2 kibocsátását.

A kutatócsoport azt a következtetést vonta le, hogy a talajlakó szervezetek gyorsan alkalmazkodnak a magasabb hőmérséklethez. Egyszerűen hozzászoknak. Azt a járulékos megfigyelést alapul véve, hogy a prérifű a meleg hatására gyorsabban növekedett a felmelegített területeken, az általuk készített tanulmány azt is felveti, hogy a Föld füves területei esetleg több CO2-t nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak.
Linda Wallace, növényökológus, a kutatócsoport tagja a Természet című lapnak így nyilatkozott: "Bolygónk szárazföldjének igen nagy részét takarják füves területek. Eddig azt gondoltuk, hogy ahogy minden más felmelegszik, ezek a területek egyfajta szénforrásokká válnak majd. A valóság azonban az, hogy a füves részek szénelnyelőkké válhatnak!"

Tudod-e? A gyökerek szintjén a földlégzéssel jelenleg 14-szer több CO2 jut az atmoszférába évente, mint amennyit az emberi tevékenység jelenleg indukál.

A kutatók szerint nagyon fontos, hogy az akklimatizáció fogalmát megértsük, vagyis átlássuk, hogy a talajlakó ökoszisztémák hogyan tudnak reagálni a globális változásokra. Hosszú távú kutatások már kimutatták, hogy megnövekedett CO2 koncentrációval "találkozva" a fák egy relatíve rövid, hirtelen növekedési fázison mennek keresztül, majd a növekedés üteme lelassul, ahogy akklimatizálódnak a magasabb széndioxid-szinthez.

Így, ha az ember által a légtérbe pumpált CO2 elnyelőiként tekintünk ezekre a területekre, talán rövid időn belül elérhetővé válnak a kyotoi jegyzőkönyvben lefektetett kibocsátási határértékek. Mindenesetre a tudósok kénytelenek lesznek újraértékelni és tanulmányozni sok eddigi, a globális felmelegedéssel kapcsolatos modellt és kutatási eredményt.