Génpiszkált rovarok a kártevők ellen

Brit tudósok olyan eljárást fejlesztettek ki, melynek segítségével a kártékony rovarok számát költséges és környezetszennyező rovarirtó szerek nélkül szabályozhatják.

A "találmány" atyja, Dr. Luke Alphey és az Oxford Egyetem munkatársai máris céget (Oxitec) alapítottak az eljárás kereskedelmi forgalomba hozatalára és tárgyalásokat kezdtek az agrártárca illetékeseivel a gyapotot pusztító bogarak szabályozásáról.

Hasonló eljárást már végeztek korábban: akkor egyszerű sterilizálásról volt szó, melyet Észak-Amerikában és Líbiában a szarvasmarhák férgei és Tanzániában a cecelégy ellen alkalmaztak.

A sterilizálás azonban, melynek során sugárzással teszik szaporodásképtelenné a hím rovarokat, gyakran okoz maradandó károkat az állatokban. Ez csökkenti a program hatékonyságát, melynek során a laboratóriumi körülmények között sterilizált élősködőket kiengedik a szabadba, hogy felvehessék a versenyt vadon élő társaikkal.

Az oxfordi tudósok újítása abban áll, hogy a bogarakat genetikailag módosítják; anyagcseréjüket egy, a tenyésztési program során alkalmazott étrendi kiegészítőtől teszik függővé. A kezelés a rovarokat nem károsítja; így a szabadon engedett kártevők hatékonyan vehetik fel a versenyt vadon élő testvéreikkel.

Az oxitec-rovarok párzanak ellenkező nemű, szabadban szaporodó társaikkal és továbbörökítik halálos génjüket, mielőtt elpusztulnak.

Az olcsó és környezetkímélő élősködőkontroll a kutatók szerint áldás lesz a tenyészállatoknak és gazdáiknak, és javítani fogja a fejlődő országokban a közegészséget. Azt azonban, hogy a veszélyes genetikai módosításoknak hosszú távon milyen negatív hatásai lesznek az élővilágra, a tudomány mai állása szerint gyakorlatilag lehetetlen megjósolni.

Az ENSZ idén már jelezte, hogy támogatna egy olyan kampányt, melynek során több millió besugárzott rovart engednének szabadon a halálos kórt terjesztő cecelégy kiirtása érdekében Afrika egyik 10 millió m2-nyi sivatagos területén.

A cecelégy csípésével a trypanosoma nevű parazitát terjeszti, mely megtámadja a keringési- és az idegrendszert. Ez az embernél álomkórt, a háziállatoknál pedig egy "nagana" nevű betegséget okoz. Nagana zulu nyelven annyit tesz: "nyomott hangulat".
A "naganás vidékeken" gyakorlatilag lehetetlenné vált az emberi tartózkodás; a szarvasmarhák és a lovak napokon belül mind elpusztulnak. Az állatok szőre kihullik, zsírjuk eltűnik, testükön vizenyős daganatok alakulnak ki. Orrukból váladák folyik, majd hamarosan megvakulnak és csontsoványan pusztulnak el. A betegségnek nincs ellenszere.