Árthat a veszélyeztetett fajoknak az EU-bővítés

Az Euórpai Unió bővítése a természetvédők szerint még nagyobb veszélynek teheti ki az amúgy is veszélyeztetett fajokat, mert a 25 ország egyelőre nem jutott közös nevezőre a ritka állat- és növényfajok védelmét illetően. Legaggasztóbb a nagy fehér cápa, a leopárd, az orrszarvúak, az ázsiai édesvízi teknősök, az elefántok és az egyik, délkelet-ázsiai delfinfaj (Orcaella brevirostris) helyzete.

A vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezményt aláíró országok legközelebb októberben üléseznek Bangkokban, ahol közel 50 javaslat kerül majd megvitatásra. Az Európai Unión belül máris egyet nem értés mutatkozik bizonyos kérdésekben a tagállamok között.

A javaslatok egy része bizonyos fajok kereskedelmének betiltására irányul. A legfontosabb ezek közül talán az ausztrál kormány javaslata, mely a nagy fehér cápa védelmében betiltaná a cápák minden testrészének (pl. állkapocs, fogak, uszony, stb) kereskedelmét. Kevesen tudják, de a cápák testrészeit széles körben hasznosítják. Több táplálékkiegészítő készítmény, de még egyes kutyaeledelek is tartalmaznak például cápaporcot. A kutatók szerint az Atlanti-óceán észak-nyugati vizeiben élő cápák száma 79%-al csökkent az elmúlt 15 évben és a nemzetközi kereskedelem engedélyezése csak tovább ront a helyzeten. Ha betiltják a testrészek kereskedelmét, az vélhetően visszafogja majd a vadászatot.

A Washingtoni Egyezmény 1973 óta 5000 állat és 28 ezer növényfaj kereskedelmét tiltotta be teljesen vagy részlegesen. A bangkoki ülésen azonban több olyan javaslat is napirendre kerül, mely enyhítene a kereskedelmi tilalmakon.

Namíbia például 2000 tonna feldolgozatlan elefántcsontot szeretne exportálni, valamint korlátlan engedélyt szeretne feldolgozott elefántcsont kivitelére és Dél-Afrikával együtt elefántbőr-termékekkel is szeretne kereskedni. Ezen kívül évi 100-250 leopárdtrófea értékesítésére is engedélyt kérne.

Az EU egységes blokként fogja leadni szavazatát Bangkokban. Ha azonban a tagállamok, (melyek titkos szavazáson voksolhatnak) kétharmada nem jut közös nevezőre valamely kérdésben, az Unió nem szavazhat. Amióta 15-ről 25-re nőtt a tagországok száma, az egységes álláspont kialakítása még nehezebb.