Hőség veszélyezteti Európa állat- és növényvilágát


Európában igazi hőség tombol. Az extrém hőmérséklet nemcsak az embereket, hanem az állatokat is megviseli. A madridi állatkert medvéi hatalmas jégkockákba fagyasztott gyümölcsöt kapnak, hogy nyalogatásukkal kicsit lehűljenek. De nem minden állat ilyen szerencsés. Boszniában a csirkék kaptak hőgutát, a Rajnában pusztulnak az angolnák, Németországban a kakukkok hamarabb indultak vándorútra, a lepkék pedig háromszor szaporodtak a nyár folyamán.

A Rajnában több, mint 30 ezer angolna halálát okozta a meleg. Az egyébként rendkívül ellenálló állatok pusztulását feltehetően a szokásos átlagnál 5 Celsius fokkal melegebb vízhőmérsékletnek köszönhetően elszaporodott baktériumok okozták.

A madarakat különösen érzékenyen érinti a meleg, mert testsúlyukhoz képest viszonylag nagy a testfelületük és testhőmérsékletük is magasabb, mint az embereké. A ragadozó madarak és a gólyák különösen veszélyben vannak, mert fészküket olyan helyekre rakják, ahol a fiókák ki vannak téve a direkt napfénynek, a szülők pedig nem mindig tudják ellátni őket elég vízzel.

Ha nagyon nagy a meleg, a madarak sem röpködnek egész nap, így a táplálkozásra szánt idő is lerövidül. A hőség kiszárítja a növényeket, és így a táplálékként szolgáló rovarokból is kevesebb akad.

Néhány madár azonban kifejezetten élvezi a hőséget. A német kakukkok, fülemülék és fecskék átlagosan 10 nappal korábban raktak tojást, mint tavaly és több lepkefaj három generációt "nevelt fel" idén a szokásos egy helyett.

A csirkefarmok és halgazdaságok nem örülnek a hőségnek. A múlt héten Bretagne-ban 25 ezer csirke pusztult el, Boszniából pedig az egyik 16 ezer csirkét nevelő farmról az állatok 10%-ának pusztulását jelentették egyetlen nap alatt.

Észak-Boszniában a folyók sincsenek jó állapotban. A vízszint sok helyen a felére csökkent és az oxigén mennyisége is a megengedhető szint alá süllyedt. A héten ezért itt halászati tilalmat készülnek elrendelni, mert az ikrák is pusztulófélben vannak.

A Duna romániai szakaszán a vízszint olyan mértékben lecsökkent, melyre több, mint egy évszázada nem volt precedens. A csatornák és torkolatok kiszáradnak és a nádasokban egyre gyakoribbak a tűzvészek.

A Földközi-tenger felszíni hőmérséklete 31 Celsius fokra emelkedett. A kutatók remélik, hogy ez nem befolyásolja jelentősen a tengeri halakat, melyek egyszerűen lejjebb merülhetnek a hűvösebb vizekbe. Egyes élőlényeket, pl. a tengeri csillagokat azonban negatívan érintheti a melegedés, mivel ők nem tudnak mélyebbre úszni. Ezeknek az élőlényeknek a melegtől felgyorsul az anyagcseréjük és több élelemre lesz szükségük. Az "óceán építőköveinek", a planktonoknak is komoly kihívás a felmelegedés.

Hasonló hőségre sokszor volt már példa az elmúlt években, azonban az extrém meleg általában csak rövid ideig tartott. A kutatók szerint, ha ez az állapot tartós marad, komoly környezeti károkkal számolhat majd Európa földön és vízben egyaránt.