"Harapj vissza!"
El a kezekkel az ételünktől, WTO!"
Utcai akció 2003 December 11-én, Nyíregyházán, az Országzászló téren.

Génmódosított élelmiszerek: fogyasztói ellentámadás a kereskedelmi háború újabb fejezeteként 2003. szeptember 11-én Cancúnban újabb állomásához érkezett az EU és az USA genetikailag módosított mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló kereskedelmi vitája: civil szervezetek egy csoportja kilátásba helyezte, hogy egy eddig példátlan méretű civil koalíciót hoz létre tiltakozásul a vita ellen.

Az EU-polgárok 70%-a nemet mond a génpiszkált termékekre. Foto: Friends of the Earth

A mintegy 140 ország szervezeteiből alakult civil koalíció a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mind a 146 tagállamában lakossági tiltakozásokat gyűjt a WTO titkos kereskedelmi vitarendje ellen. A fogyasztókat, környezetvédőket, mezőgazdaságból élőket, szakszervezeti aktivistákat és a fejlődő országok lakosait képviselő civil szervezetek az ENSZ Biológiai Biztonságról szóló Jegyzőkönyve hatályba lépésének napján -2003. szeptember 11-én - kezdték meg kampányukat.

A szeptember 11-én útjára indult akció, mely egyébiránt az "Harapj vissza: WTO, el a kezekkel az ételünktől!" (angol eredetiben: 'Bite Back: WTO hands off our food') címet viseli, arra szólítja fel a nagyközönséget, hogy lakossági tiltakozás formájában fejezze ki véleményét a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos vitáról. A kampány szervezői szerint ugyanis a WTO-nak kötelessége tiszteletben tartani, hogy a fogyasztóknak joguk van az egészséges élelmiszerekhez és környezetük védelméhez.

A WTO szerint, mely ez időben tartotta V. miniszteri szintű találkozóját a mexikói Cancúnban, a szervezet vitarendje legalapvetőbb biztosítéka a világgazdaság stabilitásának. A viták valójában azonban zárt ajtók mögött folynak, a közvélemény teljes kizárásával. A "Harapj vissza!" kampány (internetes címe www.bite-back.org) célja e helyzet gyökeres megváltoztatása illetve annak kivívása, hogy az élelmiszerekről szóló vita a nyilvánosság előtt folyjék.

Amennyiben a WTO megítélése szerint az Európai Unió megszegi a kereskedelmi szabályokat, a világszervezet könnyen arra kényszerítheti Európát, hogy zöld utat adjon az Egyesült Államokból érkező génmódosított élelmiszereknek és mezőgazdasági terményeknek, ennek megtagadása esetén pedig súlyos pénzbüntetést kell fizetnie.

A Biológiai Biztonság Jegyzőkönyv az első hivatalos nemzetközi egyezmény, mely a biológiai sokféleség génmódosított szervezetek elleni védelmét tűzte zászlajára. A dokumentum a környezetbe kibocsátandó génmódosított szervezetek exportőrei számára kötelezően előírja a genetikai szennyezés megelőzését az úgynevezett "azonosság-megőrzés" rendszerének segítségével. Azon országoknak, melyek a génmódosított szervezetek környezetre gyakorolt hatásáról nem rendelkeznek tudományosan megalapozott információkkal, a jegyzőkönyv értelmében joguk van az elővigyázatosság elve alapján cselekedni.

Liana Stupples, a Föld Barátai stratégiai és kampányigazgatójának véleménye szerint "Az Egyesült Államok kormánya, a Monsanto biotechnológiai óriásvállalat lobbitevékenységének köszönhetően arra igyekszik felhasználni a WTO titkos és anti-demokratikus tárgyalási rendjét, hogy az egész világra rákényszerítse a genetikailag módosított élelmiszereket. A fogyasztóknak joguk van eldönteni, mit egyenek. Az ilyen jellegű döntésekbe sem a WTO, sem a Monsanto nem szólhat bele. Most már egészen nyilvánvaló, hogy a WTO sem nem elég érett, sem nem elég független ahhoz, hogy helyettünk eldöntse, fogyaszthatunk-e génmódosított élelmiszereket."

(Forrás: http://www.foeeurope.org/press/2003/AW_11_September_ BiteBack.htm)