Az amazóniai denik földjük és kultúrájuk védelméért küzdenek

A deni indiánok az amazóniai esőerdő eldugott területein élnek. Ennek az alig több, mint 600 főt számláló, a külvilággal alig érintkező népnek ez az erdő az otthona és megélhetőségi forrása. Azonban ezt a területet tudtuk nélkül megvették, majd eladták. Most saját kezükbe veszik élőhelyük sorsát, és szeptemberben elkezdik a föld elkerítését, megóvva azt a további fejlesztési tervektől.

A denik majdnem 20 évig vártak a brazil kormányra, hogy körülhatárolja a benszülöttek területét, de lassan kifutnak az időből.

Levél a Samauma faluból ( 2001, Február 12 2001, Cuniua River, Itamarati, Amazonas Állam ):

"Megtanuljuk elkeríteni a földünket. Ezt a FUNAI már nagyon rég megígérte nekünk. A denik gyermekei akkor még kicsik voltak. Mára felnőtt ember lett belőlük, és a FUNAI még mindig nem teljesítette ígéretét.
Még mindig csak várunk.

El akarjuk szigetelni a földünket.
Az apurinák földje már el van kerítve.
A paumarik földje már el van kerítve.
A jarauwarák földje már el van kerítve.
Suruaha népe elkerítette a földjét.
Régiónk népai már elkerítették földjüket.
Már csak mi maradtunk.
Most, 2001-ben mi fogjuk elkeríteni a földünket.

A denik gyakran hüvelykujjuk, vagy gyermekeik láblenyomatával írják alá a dokumentumokat.
A fizikai elkerítés szeptemberben és októberben valósul meg ösvények kialakításával, amik segítségével a bennszülöttek földje és a többi terület közti határ láthatóvá válik. A Greenpeace önkénteseket küld a térségbe, akik segíteni fognak a deniknek, dokumentálják a határvonalak elhelyezkedését és felügyelik küzdelmüket a földjükért. A folyamatot szeptemberben online is közvetítik a Greenpeace oldalán.

A denik semmiről sem tudtak...

A Greenpeace és a denik története akkor kezdődött, amikor a Greenpeace felfedezte, hogy a malajziai WTK mammutvállalat olyan földeket vásárolt a brazil Amazonia területén, amik egybeestek a denik élőhelyével. A globális erdőirtó hírnevéhez hűen Amazonas állam területén földeket és fűrészmalmot vásárló WTK egyből a Greenpeace megfigyelése alá került, ahogy az Amazónia kampány kezdeti kutatási periódusába került.

1997-ben a Brazil nagygyűlés egy vizsgálata kiderítette, hogy egy helyi Amazonia-pártfogó, aki több mint egymillió hektár erdőterület birtokosának mondta magát, deni indián földeket adott el. A WTK 313000 hektár földet vásárolt Moraestől, amelynek több mint fele átfedte a deni földeket is. Viszont a deniket nem tájékoztatták erről az üzletről, csak 2 évvel később amikor a Greenpeace elérte távoli falvaikat a Cuniua folyó mentén, a Purus folyó medencéjében a déli Amazonason. 1999 májusában Paulo Adario, a Greenpeace kampányembere találkozott a deni vezetőkkel és átküzdötte magát a kommunikációs akadályokon. Elmondta a deniknek, hogy a földjük egy részét eladták egy vállalatnak, amelyik ki fogja vágni a fákat.

A deniket megbotránkoztatta az eset. Betegségektől és idő előtti haláltól szenvednek amióta a kolonizációval érintkezésbe kerültek az utóbbi hatvan évben és nem értik, hogy hogy történhetett ez az egész. Földjeik elhatárolásáról először 1985-ben hallottak, amikor a FUNAI (Nemzetközi Őslakos Alapítvány) első képviselői megjelentek falvaikban, és felhozták a témát.

A Greenpeace és a denik

2000-ben a Greenpeace a FUNAI tisztviselőivel együtt tért vissza a denikhez. A Greenpeace aktivisták a deni férfiakkal, nőkkel és gyerekekkel együtt üzenetet intéztek a brazil kormánynak, és a világnak: a WTK tűnjön el a deni földekről.

A denik a Greenpeace segítségét kérték a harcukhoz földjeik elkerítéséért. Megértették, hogy a határvonal, jogaik alkotmányos elismerése a területükön túl az egyetlen út hogy garantálják annak a területnek a sértetlenségét, amitől létük függ. Ez volt az egyetlen törvényes út, hogy a WTK-t és a többi hódítót szülőföldjeik határán kívül tartsák. Ezután a Greenpeace felvette a kapcsolatot a CIMI-vel (Indigenous Missionary Council) és az OPAN-nal (Native Amazon Operation), hogy legyenek partnerek a denik önelhatárolásukat segítő projekt során. Mindkét szervezet évtizedeken keresztül dolgozott már bennszülött népekkel az Amazon térségben.

Hosszas tanácskozássorozat vette kezdetét, és időközben a Greenpeace erős tengerentúli kampánnyal rukkolt elő a WTK ellen, felhívva a figyelmet a társaság illegális ügyleteire az Amazonason. A brit piac, a WTK Amazóniában kitermelt faanyagának fő felvásárlója gyakorlatilag bezárta kapuit a WTK előtt az akció során.

2001 áprilisára, több mint 2 évvel az első Greenpeace látogatás után, és 16 évvel azután, hogy a denik először beszéltek a határvonalakról, valami megváltozott. Hat hónapig a gyakorlott, antropológusokból, bennszülött szakértőkből, szociológusokból és agrármérnökökből álló csapat együtt dolgozott 8 deni falu vezetőivel, hogy előkészítsék határvonalaik kialakítását.

Ez az úgynevezett "önhatárolódás" nem egyszerű. Többnyire a szövetségi kormányzat küld antropológusokat, geográfusokat és ellenőröket, akik meghatározzák egy indián közösség földeinek kiterjedését, jelentéseket írnak, térképet rajzolnak, átadják az eredményeket a FUNAI-nak és várnak a határvonalak jóváhagyására. Ha jóváhagyják, a FUNAI szerződést köt egy társasággal hogy menjen a területre és vágjon egy 6 méteres határvonalat az őserdőn keresztül, a megjelölvén birtok külső határát.
A project során a denik megtanulták, hogyan használjanak olyan ellenőrző felszereléseket, mint a földmérők és az iránytűk, és mostmár van elképzelésük földjeik határairól. Így képesek lesznek lépésről-lépésre végighaladni a fizikai határvonalak lefektetésének folyamatán.

"A denik érzelme területük iránt felerősödött. Már értik a határolás megvalósításának lépéseit, fizikailag és jogilag is, valamint azt is átlátják, hogy miért is fontos ez. Ezenkívül értik a fenyegetést, amit egy olyan ipari project jelent, mint a WTK" - mondta a Greenpeace nevében kampányoló Nilo D'Avila. A deni határvonal most a brazil kormány felügyelete alatt van, és szüksége van minden támogatásra.

A demarkációs procedúra

1500-tól, amikor a portugálok felfedezték Braziliát, a benszülött népek becsült lélekszáma 3500000 volt. A legfrissebb 1997-es adatok szerint most 325652 bennszülött él a 206 braziliában maradt nemzetből.

Darcy Ribeiro antropológus szerint 55 bennszülött populáció tűnik el a XXI. század első felében.

Évszázadok alatt a jog a bennszülöttséghez és a bennszülöttnek maradáshoz alkotmányosan is elismert lett. Fontos problémák, mint a társadalmi organizáció, nyelvek, tradíciók és a föld címszavakká lettek az alkotmány cikkelyeiben.

Mit jelent a demarkáció?

Hivatalosan 556 bennszülött föld van Braziliában, ebből 383 az Amazon régió területén található. A törvény figyelembe veszi a bennszülötti jogokat a területeik fölött veleszületett jogként. Ez az a jog, ami már akkor létezett, mielőtt törvényhozásba került volna.
Tehát, a földek demarkációja egy egyszerű felismerés a kormányzat részéről - a föl mindig is bennszülött tulajdon volt, és az is marad.

A demarkáció garantálja a bennszülötteknek a jogot a betolakodók távoltartására és arra, hogy az erdőben élés mellett dönthessenek.
A jelenlegi fizikai demarkáció tulajdonképpen nem más, mint ösvények nyitása az erdőben, amivel látható határt húznak a bennszülött földek és a többi terület közt.

Ha a bennszülöttek földjei behatároltak lesznek, a szövetségi unió által védett birtokokká válnak. "Ezek a földek ki lettek jelölve kizárólagos felhasználásnak és tulajdonnak a bennszülöttek részére, kizárólagos joguk van a folyók, tavak és a termőföldek természeti kincssinek hasznosítására" - foglal állást a FUNAI, melynek szakértői szerint a bennszülött földek fele van csak elhatárolva Brazilia területén, és 1/5-öd részénél még el sem kezdték a procedúrát.

Mit tehetsz Te?

A Greenpeace arra kér: adj hangot támogatásodnak a bennszülött földek jogaiért! Írj a brazil elnöknek, hogy támogassa a bennszülött területek elkerítését! Ha ide kattintasz, kitöltheted a Greenpeace levélküldő formját. A Greenpeace oldaláról küldhetsz egyébként levelezőlapot is, hogy mások figyelmét felhívd a problémára és csatlakozhatsz magához a demarkációs akcióhoz is.