Ngamba Sziget Csimpánz Menedék

Afrikai csimpánz-körkép
100 évvel ezelőtt nem kevesebb, mint 2 millió csimpánz élt az afrikai erdőkben és bozótosokban. Mára kevesebb mint 200 000 főemlős maradt eredeti élőhelyén és számuk folyamatosan csökken.
Az amerikai Jane Goodall Intézet szerint a csimpánzok számának csökkenése a következőkre vezethető vissza. Természetes élőhelyük nagy mértékben elpusztult. Vadásszák őket, kicsinyeiket pedig házi kedvencként exportálja az illegális kereskedelem.
A csimpánzok (latin nevükön Pan troglodytes) 21 afrikai országban élnek, főként az egyenlítő menti erdőövezet őserdeiben. Sajnos az afrikai erdők gyors ütemű pusztulásával ez az erdősáv lényegesen megritkult. A hajdan összefüggő sávból csupán töredezett foltok maradtak...
Annak érdekében, hogy a kölyökcsimpánzokat megmentsék, sok afrikai kormány kész elkobozni a befogott állatokat az orvvadászoktól és a vásárlóktól. Őket ezután a kontinensen több helyen felállított menhelyekre küldik.
Ezeket az intézményeket azzal a céllal hozták létre, hogy hosszútávú törődést és biztonságot nyújtsanak az így "felszabadított" csimpánzoknak.

Indi, az új jövevény
Az egyik legjelentősebb ilyen menhely a nagy Viktória tavon található. A neve: Ngamba Sziget Csimpánz Menedék.
Indit, a 18 hónapos csimpánzkölyköt 4 hónappal ezelőtt találták az ugandai erdőben. Miután átesett a helyi állatkert karanténján, elküldték a Ngamba Szigetre. Az ottani menedék 30 csimpánz árvaháza. A majd két éves intézmény 100 holdnyi trópusi esőerdot biztosít a majmok számára, amit zavartalanul bebarangolhatnak.
Debbie Cox, ausztrál főemlőskutató, a menhely vezetője elmeséli, hogy az elmúlt 12 hónapban 14 kölyökcsimpánz érkezett Kongóból a szigetre. Az ottani háború miatt az emberek félnek egy helyen maradni és gazdálkodni. Egyre inkább az erdő kínálta húst részesítik előnyben. A bébicsimpánzok akkor árvulnak el, amikor szüleiket levadásszák.
Általában a felnőtt állatokat vadásszák húsukért. A kölyköket, ha túlélik anyjuk elvesztését, igyekeznek befogni a vadászok és házi kedvencként eladni tehetős afrikaiaknak, külföldieknek, fehéreknek. A bárhonnét származó kis állatért általában 20 dollárt kérnek, bár az ár esetenként a 200-300 dollárt is elérheti.
Közvetlenül érkezésük után a kis csimpánzok még nem kerülnek felnőtt állatok közé a menhelyen. Mivel a felnőtt csimpánzok azonnal nem fogadják be az idegent, meg kell tőlük védeni az újakat.
Az új jövevényeket közös ketrecben tartják és minden nap néhány felnőtt állatot hoznak át hozzájuk, hogy összeismerkedjenek velük. Indi először egy Pasha nevű fiatal nősténnyel találkozott, aki néhány hónappal előtte került a szigetre.
A következő pár hónapban egy ketrecen fognak osztozni, mielőtt találkoznának az idősebbekkel.

Emberi bérapa
Indit egy Markus Starik nevű holland önkéntes kísérte a menhelyre és a következő 5 hónapot is vele tölti, amíg Indi lassacskán megtanulja majd, hogyan éljen a többi csimpánzzal együtt.
"Soha nem volt még gyerekem, de szerintem ugyanilyen lehet azzal a különbséggel, hogy egy csimpánzzal több munka van. Megállás nélkül játszik, alig alszik, így 24 órán keresztül vele kell lenni. Elég nehéz munka, de megéri."
Starinkhoz hasonló lelkes önkéntesek nélkül nagyon nehéz lenne ellátni azt a rengeteg állatot, amely a szigetre és más hasonló intézményekbe érkezik évente. Minden csimpánz gondozása évente 2000 dollárba kerül.
A Goodall Intézet egyik munkatársa, Birgit Lake szerint bárkiből lehet önkéntes, aki dolgozott már főemlosökkel, illetve aki tudja, mit jelent egy fejlődő országban élni. Az önkéntesek 6 hónapig maradhatnak a szigeten. Ami Indit illeti, úgy tünik, jól alkalmazkodik az új környezethez. Starink szerint egy felnőtt nősténytől eltekintve már senkitől sem fél.

Kapcsolódó link:
Az eredeti cikk: Mami Merkshamer - National Geographic Today
A Jane Goodall Institute honlapja
A Ngamba Sziget Csimpánz Menedék