Hasonlít a csimpánzok és az emberek agya

Sok hasonlóságra bukkantak, amikor a csimpánzok és az emberek agya közötti hasonlóságokat vizsgálták a tudósok. A kutatási eredményekről a decemberi Behavioral Neuroscience-ben számoltak be.

Egy csimpánz agya

A vizsgálatokból kiderült, hogy az állatok jobb és bal agyféltekéje az emberéhez hasonló módon különbözik egymástól. A tudósok azt is megállapították, hogy a jobb- és balkezesség nem a mi fajunk sajátja; a csimpánzoknál is működnek az ezért felelős agyi központok.

Egy főemlős-kutató központ (Yerkes National Primate Research Center) kutatói 60 csimpánz agyát szkennelték be. Az MRI (mágneses rezonancián alapuló) vizsglatok kimutatták, hogy a hippocampus, - melynek feladata az egyes érzékszervi információk társítása a memórianyomok tartós beégetése során - asszimmetrikus; a jobb fél jelentősen nagyobb, mint a bal.
A különbség a hímek esetében nagyobb, a nőstények esetében kisebb volt.

Az érzelmek kontrollálásáért is felelős agyi terület, az amygdala mérete azonban nem különbözött a jobb és a bal agyféltekén. Ezek a megállapítások azonban nem csak a csimpánzokra érvényesek, hanem az emberi agyra is.

Egy másik kutatássorozatban a csimpánzok jobb- és balkezességét vizsgálták. 66 állat háromféle tevékenységét figyelték meg: a fogást, a táplálkozást és a mogyoróvaj kipiszkálását egy csőből. A tevékenységek végzése során valamelyik kéz előnyben részesítésének köze volt bizonyos agyi területek asszimmetrikus voltához. A tudósok ebből arra következtettek, hogy a jobb- vagy balkezesség igen korán, kb. 5 millió évvel ezelőtt alakult ki és a nyelv vagy a beszéd képességéért felelős neurobiológiai bázisoktól függetlenül fejlődött a főemlősöknél.