Concorde: állatokon tesztelt hangrobbanás


A brit kormány által a napokban nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy a Concorde által keltett hangrobbanás emberekre gyakorolt káros hatásait a tudósok francia csirkéken tesztelték. Gyengébb gyomrú olvasóink ne rettenjenek vissza; a csirkék és a tojások egyaránt sikeresen túlélték a kísérletet, még ha a tudósok tányérján is végezték később.

A Concorde a XX. század egyik csodájának indult. Bár a hangsebességnél gyorsabb utazás ma már nem számít kivételesnek, a Concorde sokaknak még mindig a legszebb látvány az égen. Az 1970-es években a tudósok még vajmi keveset tudtak a hangrobbanás által kiváltott fizikai hatásokról, ezért elvégeztek egy sor kísérletet, hogy lássák, milyen hatással lehet a jelenség az emberekre és állatokra.

Akkoriban a tervezők és kivitelezők egyaránt attól féltek, hogy hatalmas peráradattal kell majd szembenézniük, ha a több ezer láb magasban száguldó Concorde hanghatása bárkire ártó hatást gyakorol. Ennek ellenére 1969 márciusában az első Concorde felröppent a levegőbe...

Hangrobbanás

Amikor a gép átlépi a hangsebességet fejhulláma és tathulláma együttes hatásaként nagy hangintenzitású lökéshullám, egyszerűbben szólva dörej képződik, mely 60 mérföld sugarú körben (a domborzati viszonyoktól függően) hallható.

Az effektus a mennydörgéshez hasonlít, de a Concorde első időszakában senki sem tudta, hogy a halmozott hanghatások mely élőlényt hogyan érintenek.

Ezért 1972-ben a hangrobbanás-elméletében jártas vezető szakértők és az illetékes kormánymegbízottak Montrealban összedugták a fejüket, hogy megvitassák, mit is jelent a hangsebességnél gyorsabb "tömegközlekedés". A tudósok a Hangrobbanás Bizottságnak felfedték a titkot: kutatásaik alapján "a hangrobbanásnak kitett személyek közvetlen direkt sérülésének valószínűsége gyakorlatilag nulla."

Nem süketült meg a tojássárgája

A fenti következtetésre csirkéken végzett kísérletek alapján jutottak, melyeket egy francia csirkefarmon végeztek el, hogy tanulmányozzák a jelenség hatását "a legrosszabb esetben". Az első tesztben egy mobil robbanásgenerátort állítottak fel, melyet tyúktojások irányában sütöttek el. Ezután megvárták, amíg az embriók kifejlődnek - és megállapították, hogy szemmel láthatóan nem keletkezett bennük kár. Elkönyvelhették tehát, hogy a tojássárgája nagy valószínűség szerint nem süketült meg és a tojásfehérje sem csapódott ki ijedtében.

A második teszt során zárt térben, 2800 csirke között idéztek elő hangrobbanást. A szárnyasok a robbanás hatására hirtelen és kivétel nélkül elnémultak egy maximum 40 másodperces időszakra, mely után normális tevékenységük visszaállt. Semmi nyomát nem látták tömeghisztériának vagy tömeges menekülésnek a nagy ijedelem hatására. Hogy vajon mennyivel nőtt meg hirtelen a riadalom következtében a normális tyúkürülék mennyisége, arról nem szól a fáma.

Az ismételten hangrobbanásnak kitett és nem kitett csirkék ipari felhasználhatóság szempontjából nem különböztek, vagyis ijedelem ide, csengő fülek oda, a hangrobbanás biztonságos - állapították meg a mobil robbanásgenerátort jó mesziről üzemeltető, füldugós tudósok.

A kísérletek részét képezték természetesen az állatokkal végzett próbarepülések is. Ezeket - a csirkés mutatványokkal ellentétben - anno széles körben publikálták a kedélyek megnyugtatása végett; természetesen itt sem esett kár a fedélzetre kényszerített állatokban.

Per az van

A kutatók azt is szerették volna tudni, vajon elég erős-e a Concorde által keltett hangrobbanás, hogy az épületeket megingassa és az embereket, vagy a természetben élő állatokat összezavarja. Ezért megfigyelőállomásokat állítottak fel, hogy a Concorde zajának az átlagosnál jobban kitett emberek és állatok viselkedését tanulmányozhassák.

A brit próbarepülések egyenes, Skócia nyugati partjaitól Cornwallig terjedő útvonala alatt lakók közül 676-an nyújtottak be kártérítési igényt a hangrobbanás által okozott feltételezett kár miatt. Az igények kb. fele volt látszólag jogos, de a bíróság által véletlenszerűleg kísérleti épületnek kiválasztott létesítmények egyikén sem látszottak külső károsodásra utaló jelek.

A Concorde tehát üzembe állt és, bár volt néhány megválaszolatlan kérdés az általa okozott környezeti hatásokról, úgy tűnt, hamar el fog majd terjedni. Az egykor Torontóban összegyűlt, szigorúan titkos Hangrobbanás Bizottság 1976-ig legalább 36 Concorde üzembe-helyezésére számított. A második generáció kijövetelét 1981-re tippelték. Fő útvonalaknak az Európa és Amerika közti transzatlanti útvonalakat, a Délkelet-Ázsiába, Ausztráliába és a Közel-Keletre szállító napi járatokat jelölték meg.

1985-re legalább heti ezer szuperszonikus gépre számítottak az Atlanti-óceán fölött. Szerencsére a Concorde drágasága miatt csak a gazdagok kiváltsága maradt; a XXI. század elején is mindössze két légitársaság, a British Airways és az Air France kínálatában.