Végleg meghiúsult a cambridge-i majomlabor

Állatvédô csoportok tiltakozása meghiúsította egy új kíséleti laboratórium létrehozását Angliában. A Cambridge Egyetem és az Egészségügyi Kutatótanács közös laboratóriumában majmokat használtak volna idegrendszeri betegségek kutatásával kapcsolatos tesztek elvégzéséhez.

Az állatvédôk szerint a projekt megakadályozása egyértelmu gyôzelmet jelent és igazolja, hogy a javasolt kísérletek nem szolgálnák az embergyógyászat érdekeit.

Az egyetem azonban sajnálkozását fejezte ki, hiszen eredeti szándékuk szerint az új laboratóriumban nemzetközi kutatócsoport tanulmányozta volna az olyan idegrendszeri megbetegedéseket, mint például az alzheimer vagy a parkinson kór.

Meglátásuk szerint a Tony Blair miniszterelnök támogatását is élvezô program végül azért mondott csôdöt, mert az állatvédô csoportokkal szembeni, elôre nem kalkulált biztonsági intézkedések jóval meghaladták a költségvetést. A kezdeti 24 millió fontos büdzsé 32 millió fontra emelkedett az állatvédôk tiltakozó megmozdulásai miatt szükségessé vált extra óvintézkedéseknek és a projekt késleltetésének köszönhetôen.

A Cambridge-laboratóriumra vonatkozó tervek elleni tiltakozó megmozdulások ugyan végig békés mederben folytak, de Huntingdon közelében az ország legnagyobb és legrégebbi kísérleti központja 2001-ben igencsak megingott, amikor az állatvédôk tiltakozó megmozdulásai visszariasztották a befektetôket. Akkor a kormány közbelépett és szavatolta az intézet biztonságát.

A vezetô kutatók és a Brit Gyógyszeripari Társaság most ismét cselekvésre szólította fel a kormányt. Álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy a kiemelkedôen fontos kutatómunkát meg lehetett hiúsítani "zaklatással, megfélemlítéssel és erôszakkal" - bár a Cambridge-labor esetében túlzás volna ilyesmit emlegetni.

Az Egészségügyi Kutatótanács is védelmébe vette az állatkísérleteket, arra hivatkozva, hogy az irányelvek igen szigorúak és kizárlóag akkor végzik el a teszteket, amikor más alternatívára nem kínálkozik lehetôség. "Biztosnak kell lennünk abban, hogy tiltakozók parányi csoportjának nyomása és fenyegetése nem akadályozza meg a kutatásokat, amelyek létfontosságúak a szörnyu betegségek gyógyításáért vívott harcban" - nyilatkozta Colin Blakemore professzor, a Tanács elnöke.

Ez persze igazán szépen és magasztosan hangzik, de egyre többen vannak azok, akik nem hagyják magukat megtéveszteni a félrevezető és az emberi fajra egyáltalán nem releváns eredményeket adó állatkísérletek elavult eszméitől. A hivatásos állatvédők, civil szervezetek és a magánemberek is egyre gyakrabban fejezik ki véleményüket a szadista ksérletekről, akár tiltakozó megmozdulások formájában is.

Ezt a hangot lehet ugyan egy "parányi", elenyészô csoport lármázásának tartani, de - mint a fenti példa mutatja - egyre kevésbé lehet figylemen kívül hagyni, hiszen olyan állampolgárok erkölcsi érzékérôl, alapelveirôl és meggyôzôdésérôl beszélünk, akik közvetve ugyan, de maguk is hozzájárulnak a szóban forgó projektek költségvetéséhez. Márpedig ôk köszönik szépen, ebbôl nem kérnek!

Az pedig már igazán csak zárójeles megjegyzés, hogy a "szigorú irányelvekrôl" és fôként betartásuk ellenôrzésének hatékonyságáról köztudott, hogy hagynak némi kivánnivalót maga után - gondoljunk csak azokra a kutatásokra, melyek során egyre-másra derülnek ki az állatkísérleti laboratóriumokban folyó felesleges kegyetlenkedések és visszaélések.