Mégsem halt ki az angolai óriás lóantilop

Egy dél-afrikai expedíció tudósai bejelentették: a héten rábukkantak az angolai óriás lóantilopra, melyet korábban már kihaltnak hittek.

A kizárólag Angolában élő angolai óriás lóantilopot (Hippotragus niger variani) több, mint 20 éve nem látták már az országban. A hivatalos verzió szerint az utolsó példányok a kormány és az UNITA-felkelők kegyetlen, közel 30 évig tartó polgárháborújának áldozatai lettek.

A háborúban az óriás antilopokat húsukért és szarvukért lőtték halomra, akárcsak az elefántokat. Gyakran egész csordákat irtottak ki pár nap alatt. Az angolai vadvilág természetesen a háború után sincs biztonságban, hiszen a népet nyomor és éhínség fenyegeti.

A polgárháború áprilisban ért véget, és egy dél-afrikai expedíció most három különböző helyen észlelt felnőtt bikákat és borjakat Luanda városától 400 km-re a Cangandala Nemzeti Parkban.

Az angolai óriás lóantilop, - mely a fekete lóantilop egyik alfaja - tehát nem halt ki. A sajtóközleményt a 2 hetes expedíció után, a Föld Csúcs utolsó előtti, veszélyeztetett fajokkal és a biodiverzitással foglalkozó napján bocsájtották ki.

Az angolai óriás lóantilop hasadtpatájú kérőző hatalmas szarvakkal és nevével ellentétben nem rokona a lovaknak.
A fajhoz tartozó bikák súlya a 140 kg-ot is elérheti és impozáns, 1,6 méter hosszúra is megnövő, kifelé hajló, ívelt tülkös szarvakkal rendelkeznek. A nőstények kisebbek és fakóbb színűek, mint a hímek. Mindkét nemnek a tehénére emlékeztető bojtos farka és fehér hasa van.
A csordát egy öreg tehén vezeti; sok száz km-t is képesek vándorolni, hogy ivóvízben gazdagabb, nedvesebb területet találjanak, ugyanis nem bírják a szomjazást.