Aszály sújtja Amazóniát

Több, mint 40 éve nem volt ekkora szárazság a világ legnagyobb esőerdejében. Az Amazonas medencéjében erdőtüzek pusztítanak, a halak milliószámra pusztulnak a kiszáradó élőhelyeken, a poshadt víz pedig megbetegíti a belőle ivó állatokat és embereket.

Piranják ezrei fuldokolnak a kéthüvelyknyi vízben, az egykor bővízű mellékfolyó, a Parana de Manaquiri maradványában. A partokat milliónyi rothadó haltetem borítja. Ahol egykor úszni lehetett, ma kocsival járnak. A Solimones-folyó annyira leapadt, hogy egykori medre helyén a hőség és a szél homokdűnéket hozott létre; a szomjan pusztult állatok tetemein keselyűk lakmároznak.

Az Alaszka méretű Amazonas kormányzója 16 településen krízishelyzetet hirdetett, mivel a két hónapos szárazság miatt a halászok és a földművesek is elvesztették megélhetésüket.

Néhány tudós a globális felmelegedés miatt melegebb tengerhőmérsékletet és az ezzel kapcsolatban álló hurrikánokat okolja. Az észak-atlanti felszálló légáramlatok, melyek a viharokért is felelősek, az Amazonas fölötti légtömegeket lenyomják és ezzel megakadályozzák a felhőképződést és az esőzést - állítják a kutatók, akik szerint az Amazonas úgy tekinthető, mint a kanári a bányában: előrejelzi, mi várható a bolygón. A szárazsághoz az erdőirtás is tevékenyen hozzájárulhatott, hiszen a levegő a letarolt területeken veszít páratartalmából és nem gátolja meg, hogy a nap sugarai elérjék a földet.

Más tudósok azt állítják, hogy a periodikusan jelentkező nagyobb aszályok normálisak és a jelenség még a globális felmelegedés előtt kezdődött.

A főbb hajózási útvonalak is lassan megbénulnak; az üzemanyag-szállító hajók nem tudják eljuttatni a városokba rakományaikat, helyettük több ezer kilométer távolságból, Brazília déli részéből kamionokkal kénytelenek szállítani a dízelt.

A száraz szél és a minimális eső miatt az erdők fogékonyabbak a tüzekre. Korábban a farmerek által a legelők megtisztítására, a kobrák és rovarok elűzésére gyújtott tüzek, ha elkalandoztak, nem tudtak elterjedni. Idén azonban az erdő könnyen lángra kap és a tűz nem alszik el.

Az egyik államban 100 000 hektár erdő égett le a szárazság kezdete óta; még a repülőtereket is be kellett zárni a sűrű füst miatt. Manaquiriben 40 iskola bezárt és egyszerűen eltörölték az iskolaévet az élelem-, a víz- és a közlekedési lehetőségek hiánya miatt. Rengeteg a beteg ember, mert sokan kénytelenek a bomló tetemek miatt mérgező vízű folyóból inni.
Az orvosságot és az élelmet csak kilométerekkel arrébb tudják beszerezni; korábban ezt a távot csónakkal tették meg, ma gyalogolnak.

Bár a kormány 5 tonna alapvető gyógyszert osztott szét a rosszabb helyzetben lévő falvakban, ez édeskevés. Egyre több a vérhas-fertőzés és a pangó víz miatt a maláriától is tartani kell. Még két hónapig tart, mire beköszönt az esős évszak és a folyók újra megtelnek.

Kapcsolódó cikkeink:
Haldoklik a "világ tüdeje"
Amazónia szomorú sorsa
Az amazóniai denik földjük és kultúrájuk védelméért küzdenek