"Szóval az úgy kezdődött, hogy van nekem Drazsé, a vadászgörény.
Köztudott, hogy Ő ragadozó állat.
Gondoltan egy merészet és elhatároztam, hogy veszek neki egy egeret. Megenni....

Be is mentem a boltba, kértem az eladótól egy egeret.
"Milyet parancsol?" Háááát.... "Mindegy, csak egér legyen!"
Kissé furcsálhatta a dolgot, mert megkérdezte, hogy fehér egérre gondoltam-e. Ekkor elmondtam neki, hogy milyen aljas módon akarom kiontani a vérét az állatnak (még viccelt is, hogy lehet, hogy a göri meg sem eszi és akkor adjam el hörcsög áron...).

Kihozott a raktárból két hatalmas dobozt. Tele volt egerekkel. Úgy tippeltem, vagy 10-15 állat lehetett egy-egy dobozban. Két nagyobbacska és sok-sok kicsi (mármint kölyök, mert ezek a rágcsálók, ugye, amúgy sem nagyok). Volt köztük olyan is, ami még majdnem csupasz volt. Az eladó azt mondta, hogy olyat vigyek, aminek már kinyílt a szeme. Választottam tehát egyet a sok egyforma közül. Egy 40 wattos izzó dobozába került a kisfiú (mert ezt is megkérdeztem ám). Olyan apró volt, hogy alig találtam meg a doboz alján. Kifizettem és elindultam haza.

Útközben többször is megnéztem az apróságot. És minél többet néztem, annál aranyosabbnak találtam. Mire hazaértem, már egyáltalán nem akartam Drazséval megetetni.
Párommal megbeszéltük és visszamentünk a városba. Vettünk neki egy terráriumot, egy alvóládát, kaját, forgácsot..."

Így kerültem az új helyemre...
Egy kicsit még neheztelek a mamira az egész miatt, de amikor a hátamat simizi...
És milyen jót lehet aludni az ölében...

A nevem is gondolom az eset végett lett az, ami...
(ha jól tudom a food angolul kaját jelent...)